Máris esnek ki az első csontvázak az államháztartás szekrényéből. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a kormány már most nagyobb adósságot hagy örökségül, mint amit 2010 végére beterveztek, az elmúlt negyedévben ugyanis tovább emelkedett hazánk adóssága, amely jelenleg meghaladja a 21 ezer milliárd forintot, vagyis az egész évben megtermelendő javak 79,6 százalékára rúg. Így akár egy évtizedig kell még törlesztenünk ahhoz, hogy a 2002-es kormányváltás idejének adósságszintjét, vagyis a GDP 55 százalékát elérhessük. Eladósodottságunk a régióban messze a legroszszabb: az Eurostat adatai szerint Csehországban 35, Szlovákiában 36, Szlovéniában 35, Lengyelországban 51, Romániában 23, Bulgáriában pedig 15 százalékos volt az adósságteher-arány év elején.
*
A kifejezetten rossz magyar mutatók az elmúlt másfél évben drasztikusan romlottak, amelyet a Nemzetközi Valutaalap kölcsönének lehívása, a gazdasági visszaesés, illetve a forint árfolyamának romlása okozott. Ez utóbbi tényező azért döntő, mert az adósságunk közel felét devizában vettük fel, így a hazai fizetőeszköz gyengülése automatikusan növeli a terheket. Az adósságállomány további emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy a jegybank adatai szerint az elmúlt egy évben a GDP 4,4 százaléka volt az államháztartás túlköltekezése. A lakosság eközben egyre nagyobb mértékben fizeti vissza a devizahiteleit, az utóbbi egy évben már összesen 300 milliárd forintot fizettek viszsza a családok a bankoknak.
– Még az optimista forgatókönyvek esetén is akár nyolc-tíz évbe telhet, mire az államadósságot sikerül a GDP 60 százaléka alá, vagyis a 2002-es kormányváltás idején mért szintre leszorítani – nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint az egyetlen kiút a növekedés beindítása, amely munkahelyteremtéssel és adócsökkentéssel érhető el. Hangsúlyozta: ha ismét visszatalálunk a felzárkózás útjára, akkor a piaci bizalom is nőhet hazánk irányába, amellyel párhuzamosan mérséklődhetnek az állampapírjaink után fizetendő kamatok is. Végül az adósság a forint erősödésével is csökkenthető, ehhez azonban szintén tartós fejlődésre van szükség. Kiemelte: az állam adóssága csak az utóbbi másfél év alatt közel tíz százalékkal nőtt, amelynek legfőbb oka a nemzetközi – az IMF-től és az Európai Uniótól kapott – hitelcsomag nagy részének lehívása volt.
Londoni elemzők szerint a Fidesz-kormány várhatóan az évtized közepére tűzi ki Magyarország euróövezeti csatlakozási céldátumát, és két év múlva valószínűsíthető a belépés a valutauniós tagság előszobájának számító, úgynevezett ERM-II. árfolyamrendszerbe. A Nomura International nevű globális befektetési társaság helyzetértékelése szerint az új kormány 2015-re tűzheti ki a magyar eurócsatlakozást.
