Besúgók, titkos ügynökök, téglák nemcsak a nyolcvanas-kilencvenes években, hanem ma is dolgoznak. Az információszerzésre felkért személyek még a börtönök zárt világában is gyűjtik a híreket. Az úgynevezett fogdaügynökök alkalmazásának, javadalmazásának belső szabályozása van, ami államtitkot képez, így a zárt eljárásokról csak nagyon kevesen tudnak.
– Titkos nyomozásoknál gyakran előfordul, hogy „téglákat” vesz igénybe a hatóság. Az ügynökök által beszerzett információkat pedig bűnözői csoportok leleplezésére, nyomozási stratégia kiépítésére használhatja a titkosszolgálat – mondta lapunknak Palatinus Gábor nyugalmazott nyomozó. Hozzátette: a „fülek” által hozott információ csak korlátozottan használható, hiszen az ügynökök a bírósági tárgyalásokon a dekonspiráció veszélye miatt vallomást sem tehetnek. E szabály alól pedig csak egy-két esetben van kivétel.
Ügynökrabok
A fizetett fogdaügynökök általában nyilatkozattal kötelezik el magukat, és munkájukért napi bért vagy fix összeget kapnak. Lehetőség van arra is, hogy szabad állampolgárok alkalmilag vonuljanak fegyintézetbe. Ügynök azonban büntetését töltő elítéltből is lehet. – Ha a besúgót valamilyen bűncselekményért már elítélték, és éppen börtönbüntetését tölti, akkor nem javadalmazásért, hanem egyéb kedvezményekért, például más körleten való elhelyezésért vállalhatja az információszerzést – állította az exnyomozó. Palatinus szerint azonban a fogdaügynökök által hozott információban nem lehet vakon megbízni, mert mindig egy szubjektív élményen alapulnak.
Érdekes, hogy Farkas Péter, Barcelona olimpiai bajnoka, akit kábítószerrel visszaélés miatt hét évre ítélt a bíróság, jelenleg egy honvéd ezredessel osztja meg celláját. A magas rangú főtiszt annak a vesztegetési ügynek gyanúsítottja, amit a Magyar Honvédség tulajdonában álló HM Térképészeti Központi Nonprofit Kft.-nél tárt fel a Katonai Biztonsági Hivatal. Palatinus úgy vélte, ebben az esetben nem valószínű, hogy az érintettek elhelyezésénél „felsőbb szempontok” is érvényesültek volna. – Az ezredest azért nem kérné fel a hatóság ügynöki munkára, mert még csak rövid ideje van előzetes letartóztatásban. Farkas Péter számára pedig nem biztos, hogy a titkosszolgálat tudna olyan ajánlatot tenni, amiért vállalná az együttműködést – fogalmazott az exnyomozó. Szerinte az előzetesben ülő, illetve a már elítélt fogva tartottak elhelyezéséről nyílt eljárásoknál a fogdaparancsnok vagy az intézmény vezetője dönthet. Elítélteknél a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az illetékes.
Bizalomra játszott
Papp László nyolc évet töltött az ország különböző börtöneiben, így bűnözői lajstroma igencsak hosszú. A kilencvenes években ő is az olajszőkítők táborát erősítette, majd bűnszervezeteknek segítette a terjeszkedését délszláv kapcsolattartóként. Papp közölte, börtönévei alatt egy esetben nem véletlenül kapott cellatársat.
– Három éve Sopronkőhidán raboskodtam, amikor a mellettem lévő cellába egy különösen védett személyt hoztak. Az őrök a biztonsági szabályokat megszegve engedték, hogy egy alkalommal velünk sétáljon, így alkalmat adtak a barátkozásra, beszélgetésre. Ekkor megemlítettem neki, hogy áttértem az iszlám hitre, és polgári perben állok a vallási jogaim megsértése miatt a büntetés-végrehajtási intézettel. A beszélgetésünk után rabtársam felajánlotta, hogy ügyvédjén keresztül segít eljuttatni a bíróságra a polgári pert kezdeményező keresetlevelemet. A dokumentumot az ügyvédje személyesen vitte el a megyei bíróságra, de tudtam, hogy a segítsége nem volt önzetlen, csak a bizalmamat akarta elnyerni, hiszen a szervezett bűnözők kapcsán tett fel nekem kérdéseket – újságolta Papp.
A körmendi kislány meggyilkolásáért elítélt Tánczos Gábor cellatársa, Kertész Ferenc korábban úgy nyilatkozott, hogy Tánczos neki bevallotta és meg is mutatta rajta, hogyan végzett a 11 éves gyereklánnyal. Kertész mindezt jegyzőkönyvbe is mondta. „Először akkor kerültem a zárkájába, amikor a strasbourgi panaszát elutasították. Mellé tettek vigyázni rá, nehogy kárt tegyen magában. Időnként lehangolt volt, máskor dührohamokat kapott. Idebenn a bűn a téma, ki miért került ide. Sokszor és nagyon részletesen elmondta a bűncselekményét – állította a rabtárs.
Antal Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) bűnözéskutatási osztályának munkatársa lapunknak kiemelte, a jogszabályok szerint a büntetés-végrehajtást szabályozó törvények, rendeletek, illetve a büntető törvénykönyv a mérvadó az előzetes fogvatartottak és az elítéltek elhelyezésénél.
Nincsenek VIP-helyek
– A hazai börtönökben nincsenek úgynevezett VIP-helyek egyetlen fogvatartott számára sem. A büntetésüket töltő rabok foglalkozásuk, iskolázottságuk alapján sem élvezhetnek a fogdában előnyöket. A jogszabályok szerint ugyanis a fogva tartás során el kell különíteni egymástól a férfiakat a nőktől, az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, az egészségeseket a betegektől, a fiatalkorúakat a felnőttektől, a dohányzókat a nem dohányzóktól – sorolja Antal Szilvia a szabályzatban foglaltakat. Felvetődik a kérdés, vajon két emberölés miatt elítélt rab kaphat-e közös cellát. – Az elítélt fogvatartottakat a bűncselekményük súlya szerint fogházban, börtönben vagy fegyházban helyezik el. Így az emberölés miatt fegyházbüntetésüket töltő rabok kerülhetnek közös cellába – tette hozzá az OKRI munkatársa.
