Képek Szentendre és Párizs között

Párizs mindig is mágnesként vonzotta a magyar művészeket, tudatosítja a szentendrei Erdész Galéria május 9-ig megtekinthető Párizs–Budapest–Szentendre című kiállítása. Czóbel Béla élete jó részét Párizsban töltötte, Bálint Endre a fény városában hozta létre a Bibliát illusztráló sorozatát, Vajda Lajos rövid életéből három és fél nehéz évet töltött ott. A kortársak közül ef. Zámbó Istvánnak például a Petit Palaisban és a Galerie Cinkóban volt kiállítása, Farkas Ádámnak pedig Párizsban éppen úgy, mint Szentendrén köztéri szobra áll. A sort Rippl-Rónai József téli városrészletet ábrázoló leheletfinom kompozíciója indítja, Ferenczy Károly kertrészlete, Czigány Dezső Provence-i tája, Barcsay Jenő korai, Cezanne nagy hatására utaló csendélete, Czóbel Béla több, párizsi korszakát idéző festménye folytatja. A tárlathoz kötődő felfedezés Ilosvai Varga István önarcképe, s még inkább Vajda Lajos Pasztell maszk című munkája s több, Párizsban készült kollázsa.
Szerepelnek művek Bálint Endrétől is, közöttük az 1947-es Felszállott a szépségmadár című mű, amelyen az olvasható: „Felszállott a szépségmadár, minek akkor országhatár, sej-haj, döcög a batár, halas ember temetésén nevet a tatár. Írja Bálint Endre, ki fütyül minden rendre.” Izgalmas dokumentum Kassák jó tíz évvel később írt levele a Párizsban dolgozó Bálinthoz, amelyben a diktatúrára panaszkodik, s azt írja, itthon alig egy-két művésznek sikerül kiállítania, hogy nem köt művészi kompromisszumot a hatalommal. Olvashatjuk a New York Times egész oldalas riportját az 1911 párizsi őszi szalonról, amelyben Picasso mellett Czóbelt is megszólaltatja az újságíró, és olvashatjuk a spanyol művész 1956-os levelét, amelyben 45 évvel korábbi találkozásukra emlékezik. Szerepelnek fotók André Kertésztől, Lucien Hervétől miként irodalmi emlékek is a képzőművészek baráti köréhez tartozóktól: József Attilától, Bölöni Györgytől, Déry Tibortól vagy Ady Endrétől. A kiállítás, amelynek a Párizs–Budapest– Szentendre tengely mellett elrejtőző művein túl kortárs magyar üvegművészeti alkotások is láthatók, mintegy előfutára a következő, Szürrealizmus című tárlatnak, amely – szintén Párizshoz kötődve – azt kívánja bizonyítani, hogy volt Magyarországon szürrealizmus, sőt, jelentős szürrealista művek születtek.