Lejár a kormány mandátuma

Tiltakozás a mellény miatt. Gárdamellényben kíván ma az Országgyűlés alakuló ülésén megjelenni Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Tegnap kifejtette, a mellény nem minősül egyenruhának, így viselete sem jogsértő. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter viszont panasszal fordult a fővárosi főügyészhez, mert bűncselekmény hiányában utasította el Vonával szembeni, törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettének gyanúja miatt korábban tett feljelentését. A miniszter azt kérte a fővárosi főügyésztől, rendeljen el nyomozást az ügyben. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője úgy nyilatkozott, bármit dönt ma ez ügyben az államfő, azt tiszteletben tartják. Ha pedig képviselőkkel kapcsolatos törvénysértést észlelnek, akkor a kormánynak kell megtennie a szükséges lépéseket. – Ha Vona a gárda mellényében megy az Országgyűlésbe, az szabálysértés, s pénzbírság mellett fel kell őt szólítani a magatartás abbahagyására – vélte Hack Péter jogász a TV2 Mokka című műsorában. A Kossuth téren civilek is tiltakoznak. (V. A.)

Három feladat vár az új Országgyűlésre, amelynek megbízatása alakuló üléssel kezdődik: hitelesíti az országgyűlési képviselők mandátumát, létrehozza a parlament belső szervezetét és kormányt alakít. Az Országgyűlés megalakulásával a kormány megbízatása lejár, az új kabinet belépéséig ügyvezetőként tevékenykedik.
Az eseményt az államfő hívja össze és nyitja meg. A megválasztott képviselők még az ülés előtt benyújtják megbízólevelüket a köztársasági elnöknek. A T. Ház tisztségviselőinek megválasztásáig az alakuló ülést régi parlamenti szokás szerint a legidősebb képviselő mint korelnök vezeti, a jegyzői teendőket a négy legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el.
A képviselői mandátumokat a mandátumigazolás teszi teljessé. A mandátumvizsgálatot a korelnök és a korjegyzők végzik el a választási jegyzőkönyvek alapján. Az alakuló ülés tisztikarának megbízólevelét az először igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg. A mandátumigazolást végző bizottságok jelentése alapján az Országgyűlés határoz. A folyamat a honatyák ünnepélyes eskütételével zárul.
Az alakuló ülésen jelentik be a képviselőcsoportok – a frakciók – megalakulását, elnevezését, vezetőinek és tagjainak nevét. A frakciókat a képviselők társulása hozza létre, a mandátum szabad, nincs frakciós kényszer. Politikai-etikai kívánalom azonban, hogy a képviselő annak a pártnak a frakciójában foglaljon helyet, amelynek a jelöltje volt.
A parlament belső szervezetének kialakítása a pártok politikai megállapodása szerint zajlik. Az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján titkos szavazással választják meg. Az alelnökök és a jegyzők számáról nincs közjogi előírás, az országgyűlés esetenként dönt. A frakcióvezetők nevének bejelentésével, az elnök és az alelnökök megválasztásával megalakul a Házbizottság.
Az Országgyűlés – megalakulását követően – létrehozza állandó bizottsági rendszerét. Az állandó bizottságok tagjait a frakcióvezetők javaslata alapján – a Házbizottság előterjesztésére – választja meg az Országgyűlés. Összetételüket a választási eredmények és a politikai megállapodások alakítják ki. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a honvédelemmel, a külügyekkel, a mentelmi, az összeférhetetlenségi és a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottságokat.
A kormányalakításra az államfő ad megbízást. Felkéri a kijelölt kormányfőt arra, hogy a szükséges tárgyalások után kormányával és programjával mihamarabb mutatkozzék be az Országgyűlésnek. A kormányalakítás általában nem az alakuló ülésen, hanem később történik meg. Mégpedig azt követően, hogy köztársasági elnök a kormányfő javaslatára kinevezi a minisztereket.
A miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról többségi szavazattal az Országgyűlés egyszerre határoz. Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával a kormány megbízatása lejár, s az új kabinet belépéséig ügyvezetőként tevékenykedik.