Marad az alacsony adó Romániában

Marad az alacsony, 16 százalékos egységes adókulcs, s nem emelkedik az áfa sem Romániában, a közszférában dolgozók bére és a nyugdíj azonban drasztikusan – 25, illetve 15 százalékkal – csökken. A jobbközép kormány így egyszerre próbál eleget tenni a valutaalap kiadáscsökkentést sürgető felhívásának, valamint a gazdasági növekedés újraindításához szükséges feltételeknek.

Emil Boc miniszterelnök helyett a lakosság körében jóval nagyobb népszerűségnek örvendő Traian Basescu államfő jelentette be pénteken a válságkezelés részét képező lépéseket, ezzel is igyekezve tompítani a várható elégedetlenséget. Az elnök tegnap egy újabb, hosszúra nyúlt sajtótájékoztatón tért ki a radikális nyugdíj- és bércsökkentésre, amelyet egyébként a Nemzetközi Valutaalap Bukarestben tárgyaló képviselői elfogadható intézkedésnek minősítettek. „A legfőbb cél az adóemelés elkerülése volt, hiszen az a gazdasági fejlődésnek ártana” – mondta Basescu, aki egyben figyelmeztette is a közszférában dolgozókat: az idei év végéig csak a legjobbak tarthatják meg munkahelyüket. Becslések szerint 140 ezren kerülhetnek utcára. Romániában a 2010-es állami költségvetés 28 százaléka a közszféra béralapját képezi, s további 35 százalékra rúgnak a különböző szociális segélyek. Utóbbiak rendszerét is felülvizsgálják. A szakszervezetek vezetői ma döntenek a tervezett tiltakozások menetrendjéről.
Székely István erdélyi politológus szerint kézenfekvő, hogy az Emil Boc vezette kormány nem az adókulcs növelésével próbál többletbevételre szert tenni, hiszen minél nagyobb az adó, annál többen választják a feketegazdaságot, s a vállalkozók tudják a legegyszerűbben megkerülni az adózást. Az elemző a Transindex hírportálnak elmondta, a román állami szférában az átlagbér magasabb, mint a versenyszférában, így logikus lépés a jövedelmek csökkentése. A nyugdíjasok ugyanakkor azért jó célpontok egy ilyen elvonáshoz, mert akaratérvényesítő képességük csekély, és nem is végeznek olyan tevékenységet, amelynek leállása komoly problémát okozna az országban. Az elemző szerint az is közrejátszhatott a döntésben, hogy a nyugdíjak szintje az aktív lakosság átlagfizetéséhez képest szintén magas.