Bár számos területen érdemi eredményeket ért el a leköszönő kormány, de sok fontos feladat, többek között a munkanélküliség kezelése és az infláció kordában tartása az új kormányra maradt – ismerte el tegnap Oszkó Péter leköszönő pénzügyminiszter tegnapi utolsó sajtótájékoztatóján. Oszkó úgy látja, hogy az elmúlt év a problémamegoldás jegyében telt el, így a recesszió véget ért Magyarországon, ezt azonban a tegnap kiadott statisztikai adatok nem támasztják alá. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Európai Unió statisztikai hivatala ugyanis éves viszonylatban egybehangzóan mínusz 0,8 százalékos GDP-csökkenésről számolt be az első negyedéves magyar gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban, a szezonálisan kiigazított adatok alapján.
Némileg jobb a helyzet, ha negyedéves összehasonlításban nézzük a változást: itt 0,9 százalékos növekedésről számol be a tegnapi gyorsbecslés. Ez azonban csak sovány eredmény, mivel a viszonyítási időszak – 2009 utolsó három hónapja – a gazdaság szempontjából mindenképp mélypontnak mondható, vagyis csak ehhez képest lépett előre valamicskét a gazdaság.
A költségvetés legfrissebb adatait ismertetve Oszkó elmondta: május végére az egész évre tervezett deficit 82 százaléka halmozódik fel az államháztartásban. Ennek ellenére a pénzügyminiszter úgy véli, hogy a hiány tartása csak politikai szándék kérdése, és sok más országban örülnének egy hasonló költségvetésnek. Ismét hangsúlyozta, hogy a büdzsében nincsenek csontvázak. Az áprilisi elszámolás adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a 29 közgazdász és a Költségvetési Hivatal által korábban jelzett kockázatok igenis léteznek: az állami garanciavállalások terén például már jóval több kiadás merült fel, mint azt tervezték. A fennálló kockázatokkal kapcsolatban a távozó pénzügyér annyit elismert, hogy a Munkaerő-piaci Alapnál, az Út a munkába programnál és a gyógyító-megelőző kiadásoknál figyelnie kell majd az új kormánynak. Ezekre a területekre az idei költségvetésben a tavalyihoz képest sokkal kevesebb összeget szántak, annak ellenére, hogy a munkanélküliség továbbra is aggasztóan nő, és immár 16 éve nem látott magasságban jár, a közel hatszázalékos infláció pedig az EU-ban a legmagasabbnak számít. Az aggodalmakat mindenesetre alátámasztja, hogy a Pénzügyminisztérium legfrissebb kimutatásai szerint a Munkaerő-piaci Alap idén több mint százmilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint tavaly, és a gyógyászati segédeszközkassza is kisebb a korábbiakhoz képest.
A legfrissebb költségvetési adatok szerint a leköszönő kabinet
19 323 milliárd forintos költségvetési adósságot hagy maga után, miközben az adósság után fizetendő kamatokra április végéig már 436 milliárd forintot kellett elkölteni.
Újságírói kérdésre Oszkó azt közölte, hogy a szuperbruttósítás megszüntetése hozzávetőlegesen 400 milliárd forint kiesést jelentene az államkasszának. Mint ismert, korábban a kormány éppen adócsökkentésként értékelte a szuperbruttó bevezetését.
A tegnapi GDP-adatokat elemző közgazdászok szerint az élénkülő euróövezeti kereslet tett jót a magyar gazdaság teljesítményének, ugyanakkor az eurózóna növekedési kilátásai változatlanul meglehetősen bizonytalanok. A távirati irodának nyilatkozó londoni közgazdászok úgy látják, a tegnapi adatok arról vallanak, hogy a magyarországi növekedést az exportra termelő ágazatok húzták, a gazdaság többi szektora „még lemaradásban van”.
A Takarékbank elemzői szerint a szezonálisan és a naptárhatással kiigazított 0,8 százalékos visszaesés oka, hogy a fogyasztás és a beruházások éves szinten csökkentek. Suppan Gergely vezető elemző azonban pozitív hírként értékelte az export és az ipari termelés lassú kikászálódását, ám megjegyezte, hogy az építőipar és a kiskereskedelmi forgalom továbbra is gyenge.
A visegrádi államok közül változatlanul hazánk teljesítménye a leggyengébb – derül ki az Eurostat tegnap nyilvánosságra hozott gazdasági összesítéséből. Eszerint a leggyorsabb tempót az első negyedévben a már euróövezeti tag Szlovákia diktálta 4,6 százalékos fejlődéssel, Csehország teljesítménye pedig 1,2 százalékkal volt nagyobb az első negyedévben, mint egy évvel korábban. Az erősen válságálló lengyel gazdaság 2,8 százalékos bővülést tudott felmutatni. A leggyengébbek között Bulgária és a balti államok szerepelnek.
Lemondott a vagyontanács. Amint megalakul az új kormány, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) tagjai benyújtják lemondásukat – tette közzé tegnap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. döntéshozó szervezete. A levélben az áll, „az NVT testületileg úgy ítélte meg, akkor jár el felelősen, ha valamennyi tagja lemondásával lehetőséget biztosít az új kormány számára, hogy mérlegelhesse, milyen szervezeti keretek között, és kikkel kívánja megvalósítani vagyonpolitikáját”.
Hozzátették, az NVT csak a halaszthatatlan döntéseket hozza meg. A tanács tagjait egyébként a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök nevezte ki hat évre. A jelenlegi NVT öt tagjának, Baranyi Imrének, Erdei Tamásnak, Roóz Józsefnek, a bukott MNV-vezér Tátrai Miklósnak, valamint a tanács elnökének, Nagy Jánosnak a mandátuma 2013-ban járt volna le, míg Detrekői László, valamint az MNV jelenlegi vezetője, Kamarás Miklós 2015-ig maradhatott volna.
Mindeközben a vám- és pénzügyőrség vizsgálja a nemzeti vagyon ügyében a Civil Összefogás Fórum által tett feljelentést a Hír TV információi szerint. A civil szervezet úgy látja, a nyilvánosságra hozott vagyonleltári adatok alapján fennáll a nemzeti vagyonnal történő hanyag, egyes esetekben pedig a hűtlen kezelés gyanúja. (D. L.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
