Újra sötét felhők gyülekeznek a devizahitelesek feje fölött. Azt nem tudni, hogy az elmúlt napok égzengését vihar követi-e majd, de az már látszik, hogy alaposan felforgathatja az adósok életét a görög válság. A forint és a többi régiós deviza ugyanis mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben jelentősen veszített az értékéből e héten. A magyar fizetőeszköznek csak tegnap sikerült valamelyest megállnia a lejtőn, ám még ekkor is előfordult, hogy 201 forint fölött járt a svájci frank és 284 forint közelében az euró árfolyama. Lapzártánk idején az alpesi deviza 199-es szinten időzött, míg az euró 281 forint környékén forgott a nemzetközi kereskedésben.
A lapunknak nyilatkozó banki elemzők szerint akkor növelheti meg a törlesztőrészleteket az árfolyam-ingadozás, ha tartósan gyenge marad a forint. Amennyiben csupán néhány napig botladozik a magyar fizetőeszköz, kevesen lesznek azok az adósok, akiknek a kevésbé szerencsés árfolyam alapján számítják ki a törlesztőrészletét a pénzintézetek. A Reuters hírügynökség által megkérdezett szakértők többsége szerint a görög krízis csillapodásával a közép-európai devizák visszatérnek majd a korábban követett erősödő pályára. Az elemzők úgy gondolják, a forint több mint hat százalékkal, egészen 265-ös euróig erősödhet a következő tizenkét hónapban. A lapunknak nyilatkozó szakemberek azonban azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy tartósan 270–280 forint között marad az euró ára, sőt olyan jóslattal is lehetett találkozni, amelyik 290 és 300 forint közé tette a várható árfolyamot.
A devizaadósok terheinek növekedése jelentős lehet ebben a hónapban. Aki havonta 150 eurót törleszt, április elején még 40 500 forintot fizetett, ám az e havi részlete 43 200 forint lesz. Aki kétszáz svájci frankot fizet havonta, attól májusban 40 800 forintot vonnak le, pedig egy hónappal korábban még csak 37 700-at kellett fizetnie.
A bankok szerint egyelőre nem kell attól tartani, hogy a magyar fizetőeszköz gyengülése meghaladja az adósok teljesítőképességét. Aki mégsem tud fizetni, annak a pénzintézetek azt tanácsolják, hogy azonnal forduljon hozzájuk, hogy megoldást találjanak a problémára. Leggyakrabban a törlesztés ideiglenes csökkentésével vagy a futamidő kitolásával könnyítenek a bankok az adósok dolgán.
Újabb visszaesés jön? Elemzők óvatosan fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy W alakú lesz-e a válság, vagyis hogy számítani kell-e újabb visszaesésre a nemzetközi pénzpiacokon, illetve a gazdaságban. A legtöbben abban látják az igazi problémát, hogy az unió képes lesz-e elszigetelni a görög válságot Európa többi részétől. – Összehangolt megoldásra lesz szükség, nem lehet csak a mediterrán térségre leszűkíteni a kérdést, mert sok uniós ország vásárolt görög állampapírokat – nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint az újabb lejtmenet kockázata ugyan fennáll, ám az alapvető gazdasági folyamatok már a kilábalás irányába mutatnak. Hangsúlyozta: a bankok ma már sokkal jobban fel vannak készülve az esetleges sokkokra, így nem fagyhat le ismét a hitelezés, mint ahogy 2008-ban történt.
– Ha az Európai Központi Bank a PIIGS – Portugália, Írország, Olaszország Görögország, Spanyolország – államok adósságát új pénz kibocsátásával kezdi kezelni, vagy újabb mentőcsomagok indulnak útra Európa északi részéből a délvidék felé, akkor az euró tovább gyengülhet, és az eurózóna általános gazdasági tevékenysége hosszabb távon is megrendülhet – derül ki a Saxo Bank tegnapi elemzéséből.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
