Reneszánszukat élik a magyar termékek a boltokban, a családok egyre tudatosabban keresik a honi földben termett élelmiszereket a nem ritkán kifogásolt minőségű importárukkal szemben. Felismerték ezt a negyedik éve bukdácsoló kereskedelem éles versenyben lévő szereplői is, ugyanis még soha ennyi magyar terméket hirdető reklámot nem láttunk, mint napjainkban. Ezen viszont felháborodtak a magyar tulajdonú üzletláncok, mivel szerintük a külföldi tulajdonban lévő multinacionális hálózatok csupán a vásárlók becsalogatására használják a magyar termékek reklámját, miközben például a beszállítókkal való kapcsolatuk nem az elkötelezettségről tanúskodik.
A magyar kézben lévő láncok nevében a CBA kommunikációs vezetője emelte fel a szavát. Fodor Attilától megtudtuk, a kevésbé tájékozottabb vevőket sokszor félrevezetik a külföldi kereskedők azzal, hogy reklámjaikban, hangzatos szlogenjeikkel előszeretettel hangsúlyozzák kínálatukban a magyar termékek túlsúlyát, még akkor is, ha ez nem teljesen fedi a valóságot. A cél azonban az, hogy a hazai árura ácsingózó fogyasztó szívesebben keresse fel az áruházat.
– Emlékezetes, a tavaly még életbelépése előtt kudarcba fulladt élelmiszer-etikai kódex előírta azt is, hogy a boltok polcain mintegy 80 százalékban kell magyar termékeket árusítani. Ez világosan kifejezte, hogy a társadalom részéről egyre nagyobb az igény a hazai élelmiszerekre, mert az ország nem importlerakat – mondta Fodor Attila, akinek szavait több piackutatás is alátámasztja. Így például legutóbb a Szonda Ipsos mutatott rá: egyetlen év alatt közel 40 százalékkal nőtt azon vásárlók aránya, akik figyeltek arra, hogy magyar termék kerüljön a kosárba, különösen a zöldség-gyümölcs, a pékáru, a tojás, a baromfi- és más húskészítmények, valamint a tejtermékek esetén.
Csakhogy az éles versenyben a magyar láncok (CBA, Coop, Reál) szerint a külföldi tulajdonú üzletek tulajdonosaiból hiányzik a lokálpatriotizmus, és pusztán az üzleti érdekek miatt választanak magyar árut a kínálatukba, amit ráadásul nem is a támogatásra leginkább rászoruló kistermelőktől szereznek be. A CBA képviselője emlékeztetett, hogy a multik eleve szóba sem állnak olyan gazdákkal, akik csak néhány száz tonna árut tudnának beszállítani az áruházakba, mivel ezeknél a láncoknál határokon átívelő, központosított árubeszerzés folyik. Közismert a kisebb beszállítók és a multik évek óta feszülő konfliktusa is, amelyben például a piaci erőfölényükkel visszaélő kereskedők rendszeresen a beszerzési ár alatt kényszerítik ki a portékát a gazdákból és ellenállás esetén előszeretettel fenyegetőznek az úgynevezett „kilistázással” is – ahogy ők a szerződésbontást nevezik.
– A multinacionális cégek csupán a bevétel növelését tartják szem előtt, s a magyar nemzeti össztermék tíz százalékát, vagyis az államháztartási hiány mintegy felét kiviszik az országból. A szocialista kormány idején erősen elbillent az egyensúly a multik javára a kereskedelemben is, az adókedvezmények, a válságban odaítélt munkahelymegtartó támogatások mind-mind a nagyobb cégeknek jutottak, miközben mintegy harmincezer munkavállaló tűnt el az ágazatból, és a hazai vállalkozások hátrányba kerültek itthon és az európai piacon egyaránt – véli Fodor.
Kell a vasárnap a Tescónak. Ismét felemelte a hangját a Tesco a vasárnapi nyitva tartás korlátozása ellen, miután lapunk megírta, szeptemberben újratárgyalhatja a parlament azt a kereszténydemokrata javaslatot, miszerint a vasárnap legyen ismét a családoké és nem a fogyasztásé. Iglódi-Csató Judit, a lánc kommunikációs vezetője a Klub Rádiónak kifejtette: elképzelhetőnek tartja, hogy a törvényhozó azért hozza a szabályt, hogy a kisebb boltokba terelje át a vásárlókat. Márpedig ez szerinte versenykorlátozó lépés, mivel egyeseknek hátrányt okoz, másnak pedig előnyt.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
