Napi sajtószemle

BBC News
Magyarország a kommunizmus bukása után az egyik leggyorsabb állam volt, amely bevezette a szabadpiaci reformokat, ám később a változtatások leálltak, az ország pedig szomszédai mögé szorult. Az új miniszterelnök – meggyőző felhatalmazással – azt ígéri, hogy újjáéleszti az országot – írja elemzésében a brit közszolgálati adó budapesti tudósítója. Nick Thorpe egy sajószentpéteri cigány családot megszólaltatva arról ír, hogy a kis településen nincs komolyabb jele a cigány–magyar ellenségeskedésnek, s a Ruszó család szerint cigány ismerőseik is többnyire a Fideszre szavaztak. Egy gazdasági elemző a cikkben lehetségesnek nevezi tíz
év alatt egymillió munkahely létrehozását.


Rzeczpospolita
Ukrajna Oroszország vazallusává válik – állítja a lengyel konzervatív lapnak nyilatkozva az ismert Kelet-Európa szakértő, író, publicista, Jerzy Pomianowski. Ennek egyértelmű jelét látja a kutató a „harkovi paktumban”, amely szerinte csak erősíti az ukrán társadalom megosztottságát. Pomianowski kifejti, Ukrajnának függetlennek kell lennie, mert csak ez akadályozhatja meg, hogy Oroszország birodalomként térjen vissza. Úgy véli, Lengyelország történelmi bukását a múltban az okozta, hogy nem tudta megtartani Ukrajnát, s ettől kezdve a sorsa megpecsételődött. Pomianowski egyébként követendőnek tartja Sienkiewicz elképzelését a három nép, a lengyel,
az ukrán és a belorusz szövetségére alapuló Rzeczpospolita visszaállításáról.


TheTimes
A Kreml csak kitöltötte az Egyesült Államok közönyössége és az Európai Unió inkompetenciája teremtette vákuumot – fogalmaz ugyancsak az ukrán– orosz közeledés kapcsán a brit lapban Tony Halpin, megerősítve a nyugati közvélemény kiábrándultságát Ukrajnából.


openDemocracy
Ellentétben a hidegháborús időkkel, a posztszovjet térség „finlandizációja” a Nyugat érdekében áll – vitatkozik Ron Asmus amerikai diplomatának, a brüsszeli Atlanti Stratégiai Tervezési Központ vezérigazgatójának a grúz–orosz háborúról nemrégiben megjelent könyvével a brit alapítvány honlapján a kelet-európai térség ismert bolgár kutatója, Ivan Krasztev. Az elemző szerint Asmus könyve csak azt igazolja, hogy a NATO stratégái mennyire nem értették vetélytársaik és szövetségeseik gondolkodását a háborút megelőző időkben. Szétszedve a könyvet, Krasztev megállapítja, az okfejtésen nem lehet csodálkozni, hiszen jól tükrözi az amerikai külpolitika kelet-európai generációjának tapasztalatát és mentalitását. Ezek az emberek a hidegháború utolsó éveiben léptek a színre, a berlini fal leomlásakor estek át a keresztségen, gondolkodásuk a disszidenseké, és soha nem veszítették el a hitüket a demokrácia mindent átalakítani képes természetében.