Ezúttal is az erőszakcselekmények jegyében zajlott le a munka ünnepe Németországban, mindenekelőtt az erőszak központjainak számító Berlinben és Hamburgban. A rendfenntartó erők – a tavalyi, türelemre épített stratégiával ellentétben – ezúttal a „nullatolerancia” taktikát alkalmazták, és igyekeztek az agresszív rendzavarókat gyors beavatkozással elválasztani a békésen tüntetők csoportjaitól. A szélsőjobboldali neonácik, a szélsőbaloldali „autonómok” és a kizárólag utcai zavargásokra törekvő „élményorientálódó fiatalok” megfékezése a rendőröket három frontra kényszerítette. A fővárosban hétezer főnyi készültség igyekezett elejét venni a kilengéseknek.
A neonáci NPD rendezvényét és felvonulását meghiúsítani igyekvő akció jelentette az első komoly feladatot. Több ezer fős tömeg ülősztrájkkal zárta le az utakat, és vette elejét a „barna menetelésnek” a Prenzlauer-Berg negyedben, ahol több ismert politikus, így a parlament alelnöke, a szociáldemokrata Wolfgang Thierse is csatlakozott hozzájuk, és csak rendőri felszólításra volt hajlandó arra, hogy a felállított kordonok mögé húzódjon vissza. A „forradalmi május 1.” demonstráción a kapitalizmus és a szociális kirekesztés ellen a rendezők szerint majd tizenötezer személy vett részt. E megmozdulások a sötétedésig nagyrészt békés hangulatban zajlottak le. Ezt követően azonban kitört a háború. A randalírozók kövekkel és üvegekkel dobálták meg a rendőröket, petárdákkal támadtak rájuk, barikádokat emeltek, majd felgyújtották azokat. A rendőrség gumibotokkal igyekezett csírájában elfojtani az erőszakot, négyszázötven személyt vettek ideiglenesen őrizetbe. A jelentések szerint azonban ezúttal a helyzet közel sem volt olyan kritikus, mint 2009-ben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
