Pénzhegy az euró védelmére

Ötszázmilliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el tegnap hajnalban a 27 EU-ország pénzügyminiszterei az euró védelmében. A mentőmechanizmus a tagországok reményei szerint megakadályozhatja, hogy a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira is átterjedjen.

A közös fizetőeszköz és az azt használó országok védelmében hadra fogott pénzmennyiség azt sugallja, hogy a közösségnek semmi sem drága, ha a stabilitás megvédéséről van szó. Ráadásul az ötszázmilliárd eurón felül további összegek is az EU rendelkezésére állnak. Ebben ugyanis nincs benne az a hitelkeret, amelyre a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) számíthatna az Európai Unió, ha fizetési gondjai támadnának az eurózóna valamelyik országának. Az IMF-pénz Elena Salgado spanyol gazdasági és pénzügyminiszter közlése szerint további 250 milliárd eurót jelenthet, vagyis összesen 750 milliárdos lenne a teljes mentőcsomag értéke. Az ötszázmilliárd úgy tevődik össze, hogy 50 milliárdról 110 milliárdra növelik azt a hitelkeretet, amely eddig csupán az eurózónán kívüli uniós tagállamok megsegítésére szolgál, de ezentúl a közös pénzzel fizető országok is részesedhetnének belőle. A további 440 milliárdot a 16 tagú euróövezet országai hitelgarancia formájában bocsátanák rendelkezésre, hároméves futamidővel. Mindezeken felül az Európai Központi Bank is hozzá kíván járulni az esetleg bajba kerülő eurózóna-országok pénzügyi mentőhálójának megerősítéséhez.
*
A megállapodás Olli Rehn pénzügyi EU-biztos szerint azt tanúsítja, hogy megvédik az eurót, kerüljön az bármennyibe.
Az uniós jog egyébként kizárja, hogy a tagállamok másik tagállam adósságaiért helytálljanak. Van azonban egy olyan cikkely is az EU-szerződésben, amely rendkívüli körülmények között ezt lehetővé teszi, és a döntés jogi alapjául az a megállapítás szolgált, hogy most ilyen rendkívüli körülmény állt elő.
A görög válságról tárgyal az Európai Néppárt elnöksége is Vilniusban, az ülésen Orbán Viktor is részt vesz. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábfőnöke közölte: a tanulságok egyértelműen levonhatók, hiszen a 2008-as válság után nem születtek meg a szükséges nemzetközi intézkedések. Amíg ezek hiányoznak, addig újabb és újabb válságlökések rázzák meg a világgazdaságot. A szóvivő szerint Magyarország még „az igazság pillanata előtt áll” a költségvetési és államháztartási helyzetet illetően.
A csomag elfogadásának hírére a piacok tegnap reggel szárnyalni kezdtek. Európában a vezető tőzsdeindexek 4,3–7,3 százalék közötti mértékben erősödtek délelőtt, miközben a görög index ennél nagyobb mértékben nőtt, és a 8 százalékot súrolta. Elsősorban a bankok és a biztosítók részvényei drágultak, de jelentősen emelkedett a nyersanyag- és bányaipari cégek papírjainak árfolyama is, miután a mentőcsomag bejelentésének hírére növekedésnek indult a kőolaj, az arany és a fontosabb ipari fémek ára. A kőolaj hordónként három dollár körüli mértékben drágult, miután a múlt héten még 11 dollárral esett az ár a görög adósságválságot övező nemzetközi aggodalmak miatt.
Az általános optimizmus Budapesten is érződött, a BUX 2413,34 pontos, 11,26 százalékos emelkedéssel, 23 837 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 50,0 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest. Vaszkó Szabolcs, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője az MTI kérdésére elmondta, hogy egész nap hegymenet volt, napi megtorpanások és korrekciók nélkül. Az OTP vezette a növekedést, a bankpapír délután elérte a 6727 forintos árat. Ezzel a kereskedése gyakorlatilag leállt, mert az előző napi zárást 15 százalékkal meghaladó vételi ajánlatokat nem lehet beadni, így több mint félmillió vevő úgymond „benne maradt” a papírban. Németh István, a Cashline Értékpapír Zrt. üzletkötője nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arról, hogy mit hoz a jövő az értékpapírpiacon. A pénteki napból nem következtek a hétfői történések, a hajnali likviditást növelő intézkedés után azonban nagyon-nagyon nehéz lenne megmondani, meddig tarthat ki a jó hangulat – mondta.
A közös deviza is elmozdult a mélypontról: tegnap délelőtt egy euró 1,3044 dollárt ért, míg a múlthét végén még csak 1,2523 dollárt. Erősödtek a kelet-európai fizetőeszközök is az euróval, illetve a dollárral szemben. A forint a pénteki 279-es szint után tegnap reggel már 274-en nyitott az euróval szemben, és a nap folyamán 273 alá is bemerészkedett az árfolyam. Lapzártánk idején egy euróért 273,82 forintot adtak a nemzetközi kereskedésben. A svájci frankkal szemben szintén erősödött a pénzünk. A nap nagy részében 192 forint közelében mozgott az árfolyam, míg múlt hét pénteken még 198 forint környékén ingadozott. Lapzártánk idején egy svájci frank 192,18 forintot ért. A dollár 215,5 forinton vágott neki a napnak, ám a kurzus már délelőtt beállt 210 és 211 forint közé.
Meredeken csökkent a törlesztéskockázati biztosítási ügyleteinek (CDS) árazása is a bejelentés után: a délelőtti londoni kereskedésben 531 bázispont környékén járt a 915 bázispontos előző záró- értéke után. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői az MTI kérdésére elmondták: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált ügyletek árazása az aznapi londoni kereskedésben 531 bázispont környékén járt a 915 bázispontos előző záró után, vagyis példátlan mértékben, több mint 380 bázisponttal zuhant. A CDS-piacon napi 10–15 bázispontos díjváltozás már jelentős kilengésnek számít. Ez azt jelenti, hogy a törlesztési leállás kockázatára biztosítást nyújtó piaci szereplők minden tízmillió euró görög államadósság után évente mintegy 380 ezer euróval kevesebb törlesztéskockázati biztosítási díjat számítanak fel a befektetőknek, mint a múlt hét végén.