Rendeletben rögzített lemaradás

Míg hazánkban kötelezően másodpercenként 9600 bites letöltési sebességet ír elő elérhető áron az elektronikus hírközlésről szóló kormányrendelet, addig Európa szerencsésebb országaiban ennek százszorosa a minimális sávszélesség. Az infokommunikációs államtitkárság közölte: ez esetben nem az internetről, hanem az alapvető telefonszolgáltatás kötelező biztosításáról van szó.

Aligha felel meg az uniós törekvéseknek a másfél hónappal ezelőtt életbe lépett elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, amely szerint az ország minden pontján az elérhető áron kötelezővé tett szolgáltatási sebesség mindössze 9600 bit másodpercenként. Ez a tíz évvel ezelőtti igényekre szabott adatátvitel internetezés esetén maximum böngészésre, esetleg e-mailek küldésére jó, nagyobb terjedelmű fájlok le- vagy feltöltésére azonban lényegében alkalmatlannak mondható. A döntés ellen nemrégiben felemelte szavát az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az Európai Fogyasztói Központ is. Mint közleményükben fogalmaztak, súlyosan aggályos, hogy olyan internet-hozzáférést ír elő elérhető áron a kormányrendelet, ami ma már alkalmatlan az adatátvitelre, és a széles sáv elterjedésének korában csaknem tíz esztendővel veti vissza a fejlődést. – Az Európai Unió
brüsszeli bizottsága és a régiók bizottsága a széles sávú hozzáférés mindenki számára alapelv érvényesítését tűzte ki célul. Az internet jelenlegi fejlettségi fokán azonban a rendelet által előírt internet-hozzáférés semmilyen, esetleg nagyon kevés és alacsony színvonalú szolgáltatás elérését teszi lehetővé – áll a kommünikében, amely példaként említi, hogy Finnországban 2010-től, Spanyolországban 2011-től állampolgári jog az említettnél több mint százszor gyorsabb internet. A fogyasztóvédők szerint a hazai kormányrendelet szellemisége és rendelkezései azt a benyomást keltik, hogy az valójában a távközlési szolgáltatók érdekében és tevékeny közreműködésével készült.
– Ebben az esetben nem a széles sávú internet szabályozásáról van szó, hanem a hírközlési szolgáltatások közül azokról az egyetemes szolgáltatásokról, amelyek alapvetően a vezetékes telefónia köréből kerülnek ki. A szabályozás elsődleges célja, hogy Magyarországon minden állampolgár lakóhelyétől függetlenül, megfizethető áron hozzájuthasson a telefonszolgáltatáshoz – közölte lapunk érdeklődésére a Miniszterelnöki Hivatal Baja Ferenc vezette infokommunikációs államtitkársága. Mint lapunknak küldött állásfoglalásukban írták, a települések belsejétől távol eső külterületi, lakott övezetek, tanyák telefonhálózatának kiépítése többletköltségekkel jár, amit az állam fizet meg a szolgáltató felé, vagyis az úgynevezett egyetemes hírközlési szolgáltatás lényegében az állam által valamennyi polgár felé vállalt ellátási kötelezettség. A garantált szolgáltatási szintet pedig úgy kellett megállapítani, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technikai eszközökkel, jelentősebb beruházás nélkül biztosítható legyen az egyetemes szolgáltatás.