Sanghaji mulatság

Holnap nyitja kapuit minden idők legimpozánsabb, fél éven át tartó világkiállítása Sanghajban, ahol hazánk is képviselteti magát, ami mintegy 3,3 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A balliberális kormány 2006 óta nem éppen a takarékosság jegyében bonyolította a kínai expóval kapcsolatos előkészületeket, legalábbis bőkezűen honorálta a holdudvarához tartozó cégek tanácsadói tevékenységét.

Százmilliós imázsfilmek. Máig hat film készült az expóra, a pavilonban központi elemként felállított Gömböc, illetve hazánk népszerűsítésére – több mint százmillió forintért. Csak a Gömböcről szól négy olyan film, amelyből kettőért 2007-ben és 2008-ban a MeH már kifizetett több mint 23 millió forintot, noha azokat gyakorlatilag senki sem látta eddig. – A magyar pavilon működtetőjének nincs köze ezekhez a filmekhez, számunkra 2010-ben négy másik alkotást készítettek el – mondta lapunknak Galambos Iván, a Genexpo 2010 Hungary Kft. ügyvezetője. Ezekből a magyar nyilvánosságnak szintén még be nem mutatott filmekből kettő ugyancsak a Gömböcöt népszerűsíti, egy pedig a magyar feltalálókat, illetve Budapestet. A filmek teljes bekerülési költsége csaknem 78 millió forint volt, s noha elvileg egymástól független megrendelések alapján készültek, valamennyi az oktatási tárca pályázatait gyakorta megnyerő Tivoli Filmprodukció Kft. közreműködésével készült. A lapunk által megkérdezett filmkészítő szakember számításai szerint a filmeket a 78 milliós költség feléből is színvonalasan meg lehetett volna valósítani.

Három évvel ezelőtt határozott úgy a magyar kormány, hogy hazánk önálló pavilonnal képviselteti magát a május elsején, azaz holnap nyíló sanghaji világkiállításon. A hetvenmillió látogatóra számító és fél évig tartó expó a várakozások szerint nem csupán a rohamléptekkel fejlődő Kína, hanem az egész világ eddigi legimpozánsabb találkozója lesz. Hazánk részvételét már 2006-tól komoly előkészületek előzték meg, legalábbis ami a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által, több balliberális holdudvarhoz tartozó céggel kötött tanácsadói szerződéseket illeti. Az expót külön miniszterelnöki megbízott felügyeli a MeH-ben. A korábban az MSZP pénzügyi ellenőrző bizottságának tagjaként is tevékenykedő Huszty Andrást a feladatra még Medgyessy Péter nevezte ki miniszterelnöksége idején.
Baráti tanácsadók között
A Kormányszóvivői Iroda által lapunk rendelkezésére bocsátott szerződések között több érdekes megállapodás is arról tanúskodik, hogy a sanghaji előkészületeket nem érintették a kormányzat megszorító intézkedései. Noha a Kínában felépítendő magyar pavilonra építészeti tervpályázatot csupán 2008-ban hirdetett a MeH, az azt megelőző évben arculati tanácsokért cserébe hét cég is több millió forintot kapott. Ezek a tanácsok ugyan a mai napig nem láthatók a hivatalos honlapokon, és a későbbi építészeti tervpályázatban sem használták fel őket, értük mégis nettó 8-8 millió forintot vágott zsebre a Visual Kft., a Gárdos Bt., valamint a Világsztárok Produkciós Kft., míg 4-4 milliót a Para Bt. és a Flavo Bt. A cégek közül például a Flavo Bt. a Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnökkel szívélyes kapcsolatban álló Dessewffy Tibor érdekeltségébe tartozik. A közpénzesőből ugyancsak részesülő Para Bt. pedig az SZDSZ egyik fővárosi képviselőjének, Bojár Ivánnak a vállalkozása.
Az expóval kapcsolatos tanácsadók között van Medgyessy Péter egyik régi bizalmasa is. 2008-ban a Sherpa Nemzetközi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nettó ötmillió forintos szerződés révén általános tanácsokat adott a MeH-nek a magyar– kínai gazdasági viszonyokról. A Sherpa Kft. vezetője, Akóts Klára 2002 után kulcsszerepet játszott a Medgyessy-kabinet munkájában. A kormányfő bukásáig kül- és biztonságpolitikai főtanácsadóként szolgált. Akóts férje az a Tunyogi László, aki a 2000-es évek elején Gyurcsány Ferenc üzlettársa volt. Akóts és Tunyogi családi cége, az Econ-Trust Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft. 2002 végétől a Millenáris Kht. közbeszerzéseit intézte.
A szerződések között akadnak olyanok is, amelyek Huszty András titkárságának közvetlen munkatársai nevére szólnak. Így például már az expóról szóló 2007-es kormányhatározat előtti évben busás javadalmazásban részesült a miniszterelnöki megbízott két közvetlen munkatársa. Egyikük Szunomár Ágnes Kína-szakértő, aki az elmúlt években több konferencián is Huszty tanácsadójaként tartott előadást a sanghaji előkészületekről. Szunomár 2006-tól máig összesen bruttó 7,8 millió forintot kapott a MeH-től, míg kolléganője, Nagy Lilla több mint 9,5 milliós juttatásban részesült.
Kevés a zöldgondolat
Az igazán nagy falat, a magyar pavilon kivitelezésére és működtetésére kiírt 2,5 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot pedig az előzetes várakozásoknak megfelelően az a cég nyerte tavaly, amelyik három pályázó közül egyedüliként jutott a második fordulóba, s amelynek vezetője, Dégen István D–24 fedőnéven a pártállam idején nemzetközi hírszerzéssel és elhárítással foglalkozott.
A magyar pavilon 1,2 milliárd forintból valósul meg, noha hazánk nem saját építménnyel jelenik meg a Távol-Keleten, csupán egy ezer négyzetméteres, bérelt kockaépület kidekorálását vállalta a pályázat győztese. Az építészeti tervek elfogadtatása nem volt zökkenőmentes sem idehaza, sem Sanghajban. Noha az expónak a kínai szervezők irányadó témaként a fenntartható fejlődést, a környezetbarát várospolitikát jelölték meg, a magyar pavilonnak egyáltalán nem témája a megújuló energiák és technológiák felvonultatása, ahogy a friss, környezetbarát ötletek, sajátos magyar technikák sem jelennek meg az évszázad üzleti világtalálkozóján. A MeH által a pavilon tervezésére meghirdetett pályázaton első helyezett nem volt, mivel egyik mű sem felelt meg az eredeti kiírásnak. Mégis, a hivatal teljes mellszélességgel kiállt a második helyre sorolt Lévai Tamás pavilonterve mellett, és 2008-ban nyolcmillió forintért megvette azt.
Vitatott pavilon
A pavilon gyakorlatilag egyetlen négyzetcentiméter kiállítási felületet sem biztosít, mert a plafonról dárdaszerűen farudak lógnak le, amelyek végét vörösre festik, így olyan hatást kelt, mintha a látogatót a fejük fölé lógatott véres lándzsák várnák. Ez az egyébként komoly együttműködési lehetőségeket rejtő expón nem vet jó fényt ránk, mintegy kompromittálja a kínaiakat – sorolta észrevételeit Jánossy Péter Sámuel budapesti építészmérnök, a Sanghaj főépítészeként híressé vált, magyar származású Hudec László unokaöccse.
Emellett más országokkal szemben a magyar épületben nem lesznek a diplomáciai találkozóknak helyet adó különálló terek, ahogy színpad és magyar étterem sem.
A tervek a kínai szervezők tetszését sem nyerték el, emiatt heteket csúsztak a tényleges munkálatok. A plafonról lelógó súlyos tárgyakra vonatkozó elképzelés ugyanis a részt vevő országok számára előzetesen megküldött biztonsági szabályzatba ütközött, emellett az épületet utólag egy belső teherhordó szerkezettel is meg kellett erősíteni. A pavilon kivitelezése így plusz 86 millió forintjába került hazánknak, amely nagyrészt felemésztette a nem tervezett kiadásokra félretett százmillió forintos pénzügyi tartalékot is.