Terjedhet a görög fertőzés

Bár csaknem féléves huzavona után tegnap végre megszületett a megállapodás Görögország és a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Unió között egy három éves, 110 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagról, ez még önmagában nem garantálja, hogy a válság nem terjedhet át a régiónkra.

Egy szigorú takarékossági program fejében tegnap aláírta a görög kormány az arról a mentőövről szóló megállapodást, amelynek révén hozzájuthatnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió mentőcsomagjához. Jeórjiosz Papandreu kormányfő rendkívüli ülésen, a televízióban élőben közvetített beszédében leszögezte: a tárgyalások a kormány azon erőfeszítéseinek részét képezték, hogy elkerüljék a csődhelyzetet, ugyanakkor a megszorítások a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kívánnak.
Az IMF történetének legnagyobb hiteléről van szó: görögország három év alatt 110 milliárd eurós támogatást kap, a nemzetközi szervezet ráadásul most avatkozik be először egy euróövezeti tagállam pénzügyeibe. Papandreu szerint fennállt a veszély, hogy a probléma továbbterjed, s még nehezebb helyzetbe hozza az országot, sőt az euróövezet más államait is. Mint mondta, a segély lélegzethez és időhöz juttatja Görögországot a szükséges és jelentős reformok végrehajtására. A tegnap bejelentett intézkedések között szerepel az áfa megemelése 21-ről 23 százalékra, emellett további tíz százalékkal növelik a benzin, a szeszes italok és a cigaretta jövedéki adóját. A görög kormány befagyasztja a nyugdíjakat és a fizetéseket is az állami szektorban, s nem lesz 13. és 14. havi juttatás.
A távirati irodának nyilatkozó londoni elemzők szerint az egyszeri csomag korántsem tekinthető hosszú távú megoldásnak, és még az euróövezet többi gyenge pénzügyi helyzetű tagállama is bajba kerülhet.
A francia külügyminiszter szerint a most kidolgozott nemzetközi program még nem biztosíték a válság továbbterjedése ellen.
– Senki nem garantálhat semmit, főleg nem ebben a helyzetben, amikor a piacok folyamatosan támadnak – nyilatkozta tegnap Bernard Kouchner, a francia diplomácia vezetője.
A fertőzésveszélyre hívják fel a figyelmet hazai és külföldi elemzők egyaránt, ráadásul ilyenkor a legsérülékenyebb devizák, mint például a forint kerülhetnek igazán veszélybe. Az OTP jelentése szerint számos tekintetben sok a hasonlóság Magyarország és Görögország között. A pénzintézet példaként említi az alacsony pénzügy-politikai hitelességet, a magas államadósságot és az államháztartási előrejelzések alacsony hitelességét, valamint a tervezett és a valós deficit közötti különbséget.
A Financial Times hét végi száma szerint a németek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben, csaknem 8,4 milliárd euróval a görög csomaghoz, 6,3 milliárdot fizetnek a franciák és 5,5-öt az olaszok.
A tegnap megjelent kommentárok a legsérülékenyebb euróövezeti gazdaságok között Portugáliát, Görögországot, Spanyolországot, Olaszországot és Írországot említik, utóbbit főként a rossz minőségű hitelei miatt.