Manapság mind többen árulják feleslegessé vált használati tárgyaikat a világhálón. A különféle licitálós oldalakon a hétköznapi eszközöktől az értékes vagy éppen ritkaságszámba menő holmikig szinte minden megtalálható és megvehető. Nem csoda, hogy az efféle honlapokat sokan látogatják, és nem feltétlenül a leggazdagabbak. Egyesek szerint a munka nélkül maradtak számos értéküket verik dobra az internetes licitálásokon, s a gyermekeikkel otthon maradó kismamák is előszeretettel hirdetnek árverést a gyermek kinőtt, de még használható ruháira, egyéb tárgyaira. Az internetes kereskedelemnek ezt a formáját azonban nemcsak a lakosság, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) is élénken figyeli.
– A napokban több tucatnyian jelezték, hogy az APEH nyilatkozattételre szólította fel őket – mondta lapunknak Angyal József. Az okleveles adószakértő beszámolója szerint a hivatal azoknak küldött levelet, akik az egyik licitálós oldalon, a vatera.hu-n árverezték el megunt tárgyaikat. A hatóság a kérdőívben arra kíváncsi: mekkora összegű jutalékot fizettek az érintettek a honlapot üzemeltető kft.-nek. – Ez feltehetőleg azért érdekes, mert a jutalék nagyságából az APEH ki tudja számítani, hogy a szóban forgó polgár menynyiért adott el különféle ingóságokat a világhálón – magyarázta Angyal József. S persze azt is, hogy az értékesítések után mennyi adót kell befizetniük.
Az adószakértő álláspontja pontosan itt, a lerovandó közteher kérdésénél tér el, méghozzá alapvetően az adóhivatalétól. Angyal leszögezte, ha valaki az interneten veri dobra holmijait, annak adót kell fizetnie. Mivel a tárgyak eladása úgynevezett ingóértékesítésnek minősül, így a vételár 25 százaléka után kell leróni 25 százalékos közterhet. Vagyis, amennyiben a polgár egy év alatt egymillió forintért ad el tárgyakat, akkor 250 ezer forint után köteles adózni, méghozzá 62 500 forintot, amiből ráadásul levonható ötvenezer forint kedvezmény. – A 6,25 százalékos adó nem túl nagy, könnyedén kifizethető – véli Angyal József. A szakember azonban azt tapasztalta: az APEH tévesen értelmezi a jogszabályt, és a kelleténél jóval több adót vasalna be a holmijukat az interneten áruló személyektől.
A szakértő a következő esettel szemléltette a hivatal eljárását. Egy középkorú nő 2008-ban nagyjából tízmillió forintért értékesítette különféle használt tárgyait a világhálón. Tulajdonképpen minden felesleges eszközétől megszabadult – így jött ki az igencsak nagynak nevezhető összeg. Angyal József úgy véli: a tízmillió után nagyjából hatszázezer forint adót kellett volna az APEH-nek beszednie, ehelyett a hatóság hozzávetőleg kilencmillió forintot követelt az asszonytól. A megdöbbentő különbség úgy keletkezett, hogy a hivatal egyrészt felszámította a nőnek az áfát – ami akkor még húsz százalék volt. Így csak forgalmi adó címen kétmilliót kellett volna az internetezőnek befizetnie. Ám az összeg tovább dagadt, mivel az asszony nem váltotta ki adószámát. Angyal József szerint erre nem is lett volna szükség, ám az APEH másként látta, s a mulasztás miatt kétszázezer forintos bírságot szabott ki. Emellett az értékesítések után hárommillió forint személyi jövedelemadót követelt a hivatal, valamint egészségügyi hozzájárulás címén újabb 990 ezret. Mivel ezeket az összegeket az asszony nem fizette ki időben, a hivatal adóbírságot szabott ki, több mint hárommillió forint értékben. Így a tízmilliós eladás után kilencmillió forint adót és bírságot számlázott ki az APEH. A hivatal illetékesével tegnap nem tudtunk beszélni az esetről, amely egyébként a bíróság asztalán fekszik.
Elmondhatjuk véleményünket. Ügyfél-elégedettségi felmérést indított tegnap az adóhivatal. Az állampolgárok a következő három hétben egy 17 pontból álló kérdőíven mondhatják el véleményüket a hatóságról. A nyomtatványok beszerezhetők az ügyfélszolgálatokon és letölthetők az APEH honlapjáról.
origo.hu
Telitalálat volt a hatos lottón, 110 millió a nyeremény
