Tucatnyi, boltokból származó terméket küldtünk megint csak a brémai Intertek (Applica) laboratóriumba, amelyek közül kettő fennakadt a rostán. Mindkettő mérgezi a fogyasztókat, mivel szulfonamidokat, azaz antibiotikum szermaradványokat tartalmaznak. Mindkettő a visszaeső Nagy és fia Méhészeti és Kereskedelmi Kft. terméke és mindkettőt az Auchanban vásároltuk. Az orvosok a fejüket fogják. Antibiotikumokat csak indokolt esetben szabad szedni, mivel a szer állandó jelenléte az emberi szervezetben újabb és újabb betegségek kialakulásához, végső soron akár tragikus következményekkel járó járványokhoz vezethet. A felelőtlenséggel, a törvénysértőkkel, a lelkiismeretlenséggel szemben csak az segít, ha az állam végre ráveszi tutyimutyi hatóságát, hogy kellő
eréllyel, elrettentő eszközeivel élve kényszerítse rá az élelmiszerlánc résztvevőit a minőségileg kifogástalan termék gyártására és forgalmazására.
Mert mi is történik ma? A méhek élettanát jól vagy kevésbé ismerő, a fő vagy a kiegészítő jövedelmükért dolgozó profi, illetve hobbiméhészek előállítják a javarészt jó, kisebbrészt silány minőségű, esetenként antibiotikummal szennyezett mézet. Ezen termelők száma körülbelül 15 ezer, hasznuk a méz értékesítésében részt vevő többi szereplőhöz képest csekély.
A különböző méhészektől felvásárolt nyersanyagot tucatnyi, kisebb-nagyobb mézüzem szűri meg, keveri össze, teszi üvegbe, csomagolja és adja el a kereskedőknek. Azaz kész terméket a gyártók készítenek belőle. Ha a méhészek némelyike hibázik is – hiszen a lelkiismeretlenséggel együtt él közöttük alulinformált és ügyetlen ember –, az üzemeknek a törvény szerint már kötelező laboratóriumi eszközökkel megvizsgálni a felvásárolt nyersanyagot, és kiszűrni közülük az ismert és várható rizikófaktorok szerint az emberi fogyasztásra alkalmatlanokat. Náluk tehát mindenképpen ki kellene derülnie, hogy a méz jó minőségű vagy fogyaszthatatlan, szennyezett, esetleg hozzáadott cukorral hamisított, ám ha nem vizsgálnak, akkor a jó minőséget összekeverhetik a rosszal. Nagy forgalom esetén a csomagolók haszna jelentős. Ez azonban különösen növelhető azzal, ha a méhésztől tudatosan vásárolnak jóval olcsóbban rossz nyersanyagot, vagy ha ők maguk pancsolják a mézet.
A fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedők főként a multinacionális cégeket jelentik. Azért főként, mert a magyar fogyasztók többsége ezekben az áruházakban vásárol. Profitjuk az élelmiszerláncban minden résztvevőénél jelentősebb, számon kérhető felelősségük azonban a liberális hazai joggyakorlat miatt a legkisebb. Számukra tökéletesen érdektelen, milyen minőségű terméket árulnak, kizárólag az alacsony felvásárlói és fogyasztói árra törekednek. A kereskedők az erőfölényüket biztosító áruházláncaikon keresztül olyannyira le tudják szorítani a felvásárlói árakat, hogy a termelőknek alig marad haszna, ha a jó minőségre törekednek. Nem csoda, ha megengedhetetlen eszközökhöz nyúlnak. A gyártók is a piac szavára hallgatnak és többnyire nem törődnek azzal, ha ellenőrzés híján garantáltan silány és egészségtelen mézet csomagolnak. És persze félniük sincs mitől. A multiláncok cégérére bátran kiírhatnák azt is, hogy termékeik olcsók és biztosan rosszak is.
A piacot ésszerűsíteni hivatott élelmiszer-ellenőrzési hatóság a mai állapotában tökéletesen alkalmatlan a fogyasztók védelmére. Azok védelmére, akik – velük együtt – ezt az egész folyamatot finanszírozzák. A hatóság laboratóriumai a rá költött közpénzmilliárdok ellenére javarészt hiteltelen vizsgálatokra alkalmasak csak, az élelmiszerláncban a termékek követhetetlenek számára, az erről szóló törvényt képtelen betartatni. A törvények betartatása helyett médiakampányokat rendez csupán, az általuk kiszabott bírságok mértéke pedig nevetségesen alacsony, elrettentő ereje ezért nem is létezik.
Az infrastruktúra színvonalas működtetéséért, azaz a közjó színvonaláért felelős állam és az azt eltartó állampolgárok a lezüllött rendszer és az alkalmatlan magyar hatósági irányítás és ellenőrzés miatt többszörösen ráfizetnek. A károk mindegyikének felsorolása nélkül elmondható, hogy az egész tehetetlen és korrupt rendszert eleve milliárdokból tartják fenn. A fogyasztók egészségének megromlását is az államnak, a közegészségügynek kell kezelnie. A tönkremenő vagy feketén dolgozó hazai termelők és vállalatok nem képesek adót fizetni, elbocsátott munkavállalóik – akik ráadásul maguk is a multiknál vásárló kiszolgáltatott fogyasztók – az államtól kapnak munkanélküli-segélyt. A multiláncok pedig azzal együtt, hogy károkat okoznak, kedvezményesen adóznak és jelentős támogatásban is részesülnek.
Végül álljon itt egy konkrét példa, mi történik a fogyasztókkal a hazai piacon. A mézkereskedelemből meggazdagodott Klenáncz József csomagolóüzemeket birtokol. Az övé a Klenáncz és a Somlyószigeti mézüzem. Ezen vállalatok boltokból kiválasztott termékeiről a méhészek szakmai egyesülete a Brémában elvégeztetett vizsgálatok által minden évben kiderítették, hogy hamisítottak és/vagy szennyezettek. Minden évben. Azaz Klenánczék vagy folyamatosan átverték a fogyasztókat, vagy mérgezték őket, sőt ennek kombinációja is előfordult. A lapunk által legutóbb elvégeztetett vizsgálat olyan mennyiségű antibiotikumot mutatott ki egyik mézénél, hogy orvosok szerint „beledőlhetett a gyógyszeres üveg a mézesbödönbe”: egy kilogrammjában egy gramm antibiotikum hatóanyag volt. Klenáncz József nem mondta meg a hatóságnak, mely méhészektől vette az antibiotikumos nyersanyagot, ezzel megszegte az élelmiszerláncok ellenőrizhetőségéről szóló törvényt. Emellett arra az álláspontra helyezkedett, hogy az antibiotikum kérdése vihar a biliben, szerinte „egy kicsi senkinek sem árt meg belőle”. A Süth Miklós vezette élelmiszer-ellenőrzés kétszer 100 ezer forintnyi bírságot szabott ki rá ezekért, és kifizettette vele a vizsgálatok 47 ezer forintra rúgó költségeit. S hogy miért csak ennyit? Talán nem rosszak azok, akik rosszra gondolnak. S a botrányosan alacsony büntetések miatt vajon Klenánczot mi tartaná vissza a további jogsértésektől? A kereskedők az egészre fittyet hánynak: ha valaki mostanság a Match áruházlánc boltjaiban jár, láthatja, hogy a Klenáncz méhészetből származó üvegektől roskadoznak a polcok.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
