Utolsó útját teszi meg az Atlantis

Megérkezett tegnap a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Atlantis űrrepülőgép, amely hat asztronautával a fedélzetén pénteken indult útnak a floridai Kennedy Űrközpontból – adta hírül a Space.com. Az Atlantis tizenkét tonna rakományt – benne a Raszvet nevű orosz modult – vitte magával, utóbbi az űrhajósokat szállító Szojuz és a Progressz teherűrhajók új dokkolóhelye és raktárbázisa lesz.
Az űrrepülőgép legénysége a szokásnak megfelelően már útközben felvételeket készített a jármű külső burkolatáról, nem sérült-e meg a földi start után a hővédő pajzs. A gépnek csak nagyobb részét vizsgálták át, az érzékelők lelassult reakciói miatt nem sikerült a munkával végezni. Ami még hátravan, azt a landolás után veszik szemügyre.
Az űrsikló dokkolásának pontos időpontja tegnap reggel még bizonytalan volt. A NASA korábbi számításai azt mutatták, annak a hozzávetőlegesen 13 ezer különböző méretű űrszemétnek, amely a Föld körül kering, egyike éppen akkor keresztezi az Atlantis útját, amikor az összekapcsolódni készül az űrállomással. Emiatt utasították az ISS személyzetét, készüljenek fel a pályamódosításra. A korrigált számítások alapján azonban megállapították, hogy mégsem kell változtatni a Föld körül átlagosan 350 kilométer magasságban keringő űrállomás pozícióján, mert az űrhulladék legfeljebb tíz kilométerre közelítheti meg az ISS-t.
A huszonöt éves Atlantisnak ez az utolsó útja, mihelyt visszatér a tizenkét naposra tervezett misszióból, múzeumba kerül. Az űrsiklóflotta két másik járműve: a Discovery és az Endeavour szintén utolsó küldetésére készül, az év végére mindhárom siklót kivonják az űrforgalomból. A későbbiekben – amíg az új generációs amerikai űrhajók elkészülnek – az amerikai asztronauták csak az orosz Szojuz űrhajókkal juthatnak el az űrbázisra. Ez az idő hosszúra is nyúlhat, mert Barack Obama amerikai elnök megnyirbálta az űrkutatás költségvetését, s szükségtelennek tartja a korszerű űrjárművek felépítésével járó tekintélyes állami kiadásokat.