Vita a kisebb parlamentről

A Házban tegnap órákon át folyt a vita a Fidesz és a KDNP kormányzati rendszerre, valamint a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatairól. Az ellenzéki pártok egyetlen dologban értettek tegnap egyet: nem támogatják a parlament létszámának alkotmányban való rögzítését azelőtt, hogy a részleteket a választójogi törvényben rendeznék.

A parlamenti többség javaslatai egyebek mellett tartalmazzák a minisztériumok már korábban ismertetett felsorolását, a közigazgatási államtitkári és a helyettes államtitkári pozíció, továbbá a közigazgatási hivatalok létrehozását. Az alkotmányba bekerülne az a passzus, amely kétszáz főben maximálja a törvényhozás létszámát, ezenfelül tizenhárom kisebbségi képviselő delegálását is lehetővé teszi. A rendelkezés a választójogi törvény később esedékes módosítása után lépne életbe. Ennek előkészítésére vonatkozóan a Fidesz– KDNP komoly gesztust tett az ellenzéknek: az alkotmányügyi bizottságon belül működő albizottság végezné a szakmai tervek elkészítését, mégpedig úgy, hogy abban az ellenzék és a kormányoldal egyenlő arányban vehetne részt.
– Új politikai időszak kezdődik, a kormány kialakítja munkaszervezetét, amelyben tükröződik az, hogy a jövőben merre kívánja Magyarországot irányítani – mondta expozéjában Navracsics Tibor kijelölt miniszterelnök-helyettes. A politikus szerint a tegnap benyújtott törvényjavaslatok megteremtik az alapját egy versenyképes és jól működő államnak. Navracsics Tibor a minisztériumok felsorolásáról szóló indítványt ismertetve úgy fogalmazott: megnyílik a lehetőség, hogy számos ország sikeres kormányzati szerkezete legjobb elemeinek átvételével talán hatékonyabb, az eddigieknél jobban működő központi kormányzati rendszert építsenek ki.
A szocialisták szerint elsősorban az arányosság vonatkozásában kérdőjelezhető meg a Fidesz kétszáz fős parlamentre vonatkozó javaslata. Bárándy Gergely felszólalásában megjegyezte, a választásokon a Fideszre a szavazók több mint 52 százaléka voksolt, ám az Országgyűlésben a mandátumok 68 százalékát kapta meg a párt. Az MSZP módosító indítványt nyújtott be a választások lebonyolítását szabályozó törvényekhez, amelyben 199 fős Országgyűlést javasolnak. Mandátumot csak területi listákról, illetve az országos kompenzációs listáról lehetne szerezni, egyéni választókerületekből nem. Lamperth Mónika (MSZP) szerint a „mamutminisztériumok” hatékonysága kérdéses, és ez a fajta szerkezet rendkívüli hatalomkoncentrációval is jár. Lamperth üdvözölte a Belügyminisztérium és a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítását. Az MSZP-s képviselő úgy vélte, hogy teljes körű politikai kontroll alatt lehetnek a minisztériumi vezetők, mert kinevezésüket a Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztériumban hagyják jóvá.
A Jobbik nem ellenzi, hogy kisebb létszámú legyen a parlament, de szeretnénk látni, hogy a legfontosabb kérdések megvalósulnak-e – mondta Balczó Zoltán az indítvány általános vitájában. Hangsúlyozta, hogy a plusz tizenhárom nemzetiségi képviselő megválasztásával egyetértenek, de a képviselőválasztás mechanizmusát nem látják át. Kiemelte, hogy a Jobbik a választási jogot akkor is megadná a határon túli magyarok számára, ha nem rendelkeznek állandó lakhelylyel. Ezt a kompenzációs listán keresztül oldanák meg, 26-tal növelve a mandátumok számát.
A Lehet Más a Politika több szempontból is üdvözlendőnek tartja a beterjesztett javaslatokat. Schiffer András frakcióvezető ugyanakkor arról beszélt, a miniszterelnök-helyettesi pozíció létrehozása magában rejti annak lehetőségét, hogy a kormányfőt kevesebbszer lehet látni a Házban. Úgy vélik, a kormánystruktúra tervezete miatt a fenntartható fejlődés követelményei elsikkadhatnak. Nem helyeslik a közigazgatási versenyvizsga eltörlését sem, problémának látják, hogy a választójogi rendszer átalakítása előtt váljék alkotmányos passzussá a Ház létszáma.