Vita a kisebb parlamentről

A Házban tegnap órákon át folyt a vita a Fidesz és a KDNP kormányzati rendszerre, valamint a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatairól. Az ellenzéki pártok egyetlen dologban értettek tegnap egyet: nem támogatják a parlament létszámának alkotmányban való rögzítését azelőtt, hogy a részleteket a választójogi törvényben rendeznék.

A Ház előtt a javaslatok. Benyújtotta a Fidesz–KDNP a családi pótlék kifizetésével kapcsolatos törvénymódosítási javaslatát a Háznak. Eszerint ha egy gyermek egy tanévben ötven tanórát igazolatlanul hiányozna, akkor a jegyző védelembe venné, és elrendelné, hogy a kiskorú után járó családi pótlékot hat hónapig természetben nyújtsák. A jegyzőnek emellett pénzfelhasználási tervet kellene készítenie, és ki kellene rendelnie egy eseti gondnokot, aki a pénz megfelelő felhasználásáért felel. A javaslat – amelyet Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és a KDNP-s Soltész Miklós jegyez – két részre bontaná a családi pótlékot: a nevelési ellátásra, amely a tankötelezettségig folyósítható, valamint az iskoláztatási támogatásra, amely a tankötelezettség teljes időtartamára jár, de legfeljebb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek betölti huszadik életévét. A Fidesz beterjesztette azt az indítványt is, ami szerint a jogosítvány megszerzéséhez a nyolc általános iskolai osztály eredményes befejezésére van szükség. A KDNP közben a közoktatási törvény módosítását kezdeményezte az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetésére, a kereszténydemokraták és a Fidesz alkotta frakciószövetség pedig benyújtotta a Háznak a büntető törvénykönyvet több ponton módosító javaslatát. Ez visszaállítaná a „középmértékes büntetést”, bevezetné a „három csapást”, szigorúbban büntetné a tanárokkal szemben elkövetett erőszakos bűncselekményeket, valamint a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetné. Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen léptetné hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazná a Fidesz–KDNP a kettős állampolgárságról szóló, szintén tegnap beterjesztett törvényjavaslatát. Az indítvány szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. A beterjesztők a javaslat indoklásában leszögezik, hogy az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: „az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól”. Kártalanítaná a Fidesz a 2006-os tűzijáték-tragédia és az oszlatások áldozatait. A Fidesz immár benyújtott országgyűlési határozati javaslata kimondja: az állam bocsánatot kér a 2006. augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006. szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések áldozataitól, és őket teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illeti meg.

A parlamenti többség javaslatai egyebek mellett tartalmazzák a minisztériumok már korábban ismertetett felsorolását, a közigazgatási államtitkári és a helyettes államtitkári pozíció, továbbá a közigazgatási hivatalok létrehozását. Az alkotmányba bekerülne az a passzus, amely kétszáz főben maximálja a törvényhozás létszámát, ezenfelül tizenhárom kisebbségi képviselő delegálását is lehetővé teszi. A rendelkezés a választójogi törvény később esedékes módosítása után lépne életbe. Ennek előkészítésére vonatkozóan a Fidesz– KDNP komoly gesztust tett az ellenzéknek: az alkotmányügyi bizottságon belül működő albizottság végezné a szakmai tervek elkészítését, mégpedig úgy, hogy abban az ellenzék és a kormányoldal egyenlő arányban vehetne részt.
– Új politikai időszak kezdődik, a kormány kialakítja munkaszervezetét, amelyben tükröződik az, hogy a jövőben merre kívánja Magyarországot irányítani – mondta expozéjában Navracsics Tibor kijelölt miniszterelnök-helyettes. A politikus szerint a tegnap benyújtott törvényjavaslatok megteremtik az alapját egy versenyképes és jól működő államnak. Navracsics Tibor a minisztériumok felsorolásáról szóló indítványt ismertetve úgy fogalmazott: megnyílik a lehetőség, hogy számos ország sikeres kormányzati szerkezete legjobb elemeinek átvételével talán hatékonyabb, az eddigieknél jobban működő központi kormányzati rendszert építsenek ki.
A szocialisták szerint elsősorban az arányosság vonatkozásában kérdőjelezhető meg a Fidesz kétszáz fős parlamentre vonatkozó javaslata. Bárándy Gergely felszólalásában megjegyezte, a választásokon a Fideszre a szavazók több mint 52 százaléka voksolt, ám az Országgyűlésben a mandátumok 68 százalékát kapta meg a párt. Az MSZP módosító indítványt nyújtott be a választások lebonyolítását szabályozó törvényekhez, amelyben 199 fős Országgyűlést javasolnak. Mandátumot csak területi listákról, illetve az országos kompenzációs listáról lehetne szerezni, egyéni választókerületekből nem. Lamperth Mónika (MSZP) szerint a „mamutminisztériumok” hatékonysága kérdéses, és ez a fajta szerkezet rendkívüli hatalomkoncentrációval is jár. Lamperth üdvözölte a Belügyminisztérium és a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítását. Az MSZP-s képviselő úgy vélte, hogy teljes körű politikai kontroll alatt lehetnek a minisztériumi vezetők, mert kinevezésüket a Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztériumban hagyják jóvá.
A Jobbik nem ellenzi, hogy kisebb létszámú legyen a parlament, de szeretnénk látni, hogy a legfontosabb kérdések megvalósulnak-e – mondta Balczó Zoltán az indítvány általános vitájában. Hangsúlyozta, hogy a plusz tizenhárom nemzetiségi képviselő megválasztásával egyetértenek, de a képviselőválasztás mechanizmusát nem látják át. Kiemelte, hogy a Jobbik a választási jogot akkor is megadná a határon túli magyarok számára, ha nem rendelkeznek állandó lakhelylyel. Ezt a kompenzációs listán keresztül oldanák meg, 26-tal növelve a mandátumok számát.
A Lehet Más a Politika több szempontból is üdvözlendőnek tartja a beterjesztett javaslatokat. Schiffer András frakcióvezető ugyanakkor arról beszélt, a miniszterelnök-helyettesi pozíció létrehozása magában rejti annak lehetőségét, hogy a kormányfőt kevesebbszer lehet látni a Házban. Úgy vélik, a kormánystruktúra tervezete miatt a fenntartható fejlődés követelményei elsikkadhatnak. Nem helyeslik a közigazgatási versenyvizsga eltörlését sem, problémának látják, hogy a választójogi rendszer átalakítása előtt váljék alkotmányos passzussá a Ház létszáma.