Az elvonás ritkább szóalkotási mód, azonban napjainkban egyre gyakrabban keletkeznek új szavak ezzel az eljárással. Jó néhány mindennapi kifejezésünk jött létre így, például gyorsír, fénymásol, szövegszerkeszt, kárpótol, ám többségében csak alkalmi neologizmusok. Például: tisztújít. Leggyakrabban az -ás, -és képzőt vonjuk el, az említett példában a tisztújítás szóból, s így kapunk egy összetett igét. E szóalkotási móddal azért keletkezhet viszonylag sok ige, mert produktívnak tekinthető az az összetételi fajta, amelyik -ás, -és képzős utótagú. Ugyanakkor felgyorsult világunk is visszatükröződik benne, hiszen egyre gyorsabban akarunk minél több információt elmondani. Ez a tömörítés jól bizonyítható a következő igével: a láncdohányzásból vontuk el a láncdohányzik igét, s arra mondjuk, aki egymás után gyújt rá. Azonban nemcsak a tömörítés a funkciója ennek a sajátos igealaknak, esetenként stíluseszköz is, a humoros hatás kedvéért alkalmazzák. Például: bájcseveg, megszakért, műélvez. Előfordul, hogy szószerkezettel helyettesíthető: árdrágít – árat emel, gyomirt – gyomot irt, műbírál – művet bírál. Azonban ez bizonyos esetekben nem lehetséges, vagy csak hivatalosnak, nyakatekertnek tűnő körülírással helyettesíthető. Tehát az elvonással keletkezett összetett igét valóban a nyelvi hiány hozza létre. Íme erre is néhány példa: közbeszerez (közbeszerzés útján jut valamihez), akadálymentesít (akadálymentesítést végez/hajt végre), jogharmonizál (a helyi jogszabályokat, törvényeket az EU-előírásokhoz igazítja, azzal összehangolja). Ez utóbbi esetben a -ció idegen eredetű végződést vonták el a hivatali szaknyelvben a jogharmonizáció szóból.
E szóalkotási mód elevenségét bizonyítja az is, hogy nemcsak igét hoznak létre a nyelvhasználók elvonással, hanem további képzőt kapcsolnak hozzá. Például: „Eredetvédett lett az újfehértói fürtös meggy- és az ágyaspálinka.” „A kiemelten »bűnfertőzött« településeken nagyobb a rendőri jelenlét.” Az eredetvédelem és a bűnfertőzés a kiinduló összetétel, ebből keletkeztek az igenevek. Sőt ezek a későbbiekben főnevesülhetnek, így jöttek létre a szervátültettek, kényszersorozottak és villámcsapottak szavaink.
Lehet, nyelvérzékünk időnként berzenkedik ezek ellen az igei, igenévi alakok ellen, mivel szokatlanok, ezt jelzi a sajtónyelvben az idézőjel, azonban, mint fentebb bebizonyosodott, szükség van rájuk, még akkor is, ha a korábbi nyelvművelő szakirodalom kifogásolta, netán helytelenítette. Azt viszont nehéz megmondani, hogy az egyik színész, ma már celeb miért fogalmazott úgy egy beszélgetőműsorban, hogy a volt felesége most zsírleszívat. Azért, mert hosszúnak és bonyodalmasnak tartotta azt a megfogalmazásmódot, hogy zsírleszívást csináltat, illetve végeztet, vagy pedig ironizálni akart egy kicsit. Ennek már csak ő a megmondhatója.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
