Nincs szükség külföldi békefenntartókra Kirgizisztánban, és a véres cselekmények ellenére is megtartják június 27-én az alkotmányról kiírt népszavazást, jelentette ki tegnap Biskekben Roza Otunbajeva, a közép-ázsiai ország ügyvezető államfője. Otunbajeva szavai szerint a békefenntartók beavatkozása egyelőre nem tűnik célravezetőnek. Előzőleg Dmitrij Medvegyev tűrhetetlennek nevezte a kirgizisztáni helyzetet, az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetébe tömörült tagállamok nemzetbiztonsági tanácsainak titkárai pedig Moszkvában javaslatokat dolgoztak ki az esetleges beavatkozásra. Aggodalmának adott hangot az összecsapások miatt, és felajánlotta segítségét a béke helyreállításához az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, s elítélve az etnikai zavargásokat, a vérontás beszüntetésére szólított fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa is.
Az éjszaka egyébként viszonylagos nyugalomban telt el Kirgizisztánban, mindazonáltal az etnikai alapú erőszakos cselekmények halálos áldozatainak száma 170-re, a sebesülteké több mint 1700-ra növekedett. Több mint százezer üzbég, többségükben nő menekült Üzbegisztánba az erőszakhullám múlt pénteki kezdete óta – közölte Abdullah Aripov üzbég miniszterelnök-helyettes, aki előző nap a határ lezárását bejelentette. Az ENSZ 275 ezer menekültről tud, közülük 75 ezren menekültek külföldre. Bektur Aszanov megyei ügyvezető kormányzó szerint egyes erők az erőszak kiterjesztését akarták elérni. Ázsiai kormányok is menekítik ki állampolgáraikat. Pakisztán azt közölte, hogy tegnap 134 állampolgárát szállította el, India és Dél-Korea pedig légi járatokat bérelt a többségében diákok evakuálására. Korábban Kína és Törökország jelezte, hogy állampolgárai egy részét kimenekíti a veszélyeztetett térségből.
Helyszíni beszámolók szerint provokátorok szítják a feszültséget Kirgizisztán déli részén. Csak találgatni lehet, ki áll e provokációk mögött, de a legtöbben Kurmanbek Bakijev elűzött elnökben látják a bűnöst, aki tagadja, hogy köze lenne az eseményekhez. A Komszomolszkaja Pravda emlékeztetett Bakijev fiának egy rögzített és nyilvánosságra került telefonbeszélgetésére, amelyben azt mondta, „elég ötszáz csirkefogó” az ideiglenes kormány megdöntéséhez. A tulajdonképpeni cél szakértők szerint, hogy megakadályozzák az ideiglenes kormányt legitimáló alkotmány megszavazását. Ha a népszavazás elmarad, az áprilisi fordulatban hatalomra került kormány nem tud legitimitásra szert tenni, és nyitva áll a visszaút Bakijev előtt.
Budapesten dőlhet el Ukrajna sorsa – a szakértő elmondta mikor















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!