Címkére kerül az eredet

Állami elsőség a földeknél. A vidékfejlesztési tárca még a nyári rendkívüli parlamenti ülésszakon az Országgyűlés elé terjeszti a földtörvény módosítására vonatkozó javaslatát, amelynek lényege: földvásárlásnál a magyar államot illeti meg az elővásárlás joga – jelentette be Fazekas Sándor miniszter szombaton Jászladányban, a helyi gazdakör felújított székházának átadásakor. A tárca vezetője azt mondta, hogy ezáltal a spekulációt és a zsebszerződéseket akarják megelőzni, a vásárlásokkal pedig alapot teremtenének a fiatal gazdászok földhöz juttatásához, illetve a már termelő gazdák is ki tudják majd bővíteni földterületüket haszonbérlet révén. A törvénymódosítás összhangban van a kormányprogramban foglaltakkal, miszerint a magyar állam eszközeivel védi a nemzeti kincset jelentő földvagyont – tette hozzá a miniszter. Fazekas Sándor szólt arról is, hogy a tárca többek között tervezi az alkalmi munkavállalás jelenlegi bonyolult rendszerének egyszerűsítését, a jó minőségű hazai termékek előállításának és helyi értékesítésének elősegítését. (MTI)

Átalakul az élelmiszerek címkézése Európában. A cél az, hogy a fogyasztók könnyebben különbséget tudjanak tenni egészséges és egészségtelen termékek között, ugyanis jelenleg a címkéken lévő információdzsungel csak a vásárlók összezavarására alkalmas. Emiatt döntöttek a napokban az Európai Parlament tagjai arról, hogy a húskészítményeken és a tejtermékeken ezután kötelező lesz feltüntetni a földrajzi eredetet.
Ez a dolog jó oldala. A rossz pedig az, hogy a szavazást a színfalak mögött az Európai Unió történetének legintenzívebb lobbikampánya előzte meg, amelyben az ipari lobbisták egymilliárd eurót költöttek az Európai Parlament képviselőinek meggyőzésére. Sikerrel. Ugyanis a képviselők támogatták az élelmiszeripar által pártfogolt új címkézési verziót, és nem az egészségügyért és a súlyfelesleg ellen küzdő szervezetek javaslatát fogadták el. A strasbourgi szavazáson a képviselők elvetették – írja az erről szóló cikkében az Euobserver.com szaklap – azt a leginkább egy közlekedési lámpához hasonlító rendszert, amely szerint piros, sárga és zöld jelzésekkel hívták volna fel a figyelmet arra, hogy mely élelmiszerekben nagy a zsír-, a cukor- vagy a sótartalom. Az élelmiszergyártók attól rettegtek, hogy az egyértelmű címkézés elriasztja a fogyasztókat termékeik megvásárlásától.
Európában jelenleg a földrajzi eredet feltüntetése a marhahúsban kötelező, valamint a hal, a gyümölcs, az olajbogyó, valamint a friss zöldség, a méz és a bor esetében. A mostani szavazással az ilyen jelölés kötelező jellegét kiterjesztették valamennyi húsfajtára és tejtermékre. A jövőben tehát a címkén feltüntethető az, hogy „magyar vaj” vagy „magyar disznóhús”. A javaslat szerint a jövőben fel kellene tüntetni a termékekben jelen lévő öt tápanyag mennyiségét is, mint a 100 grammra vagy 100 milliliterre jutó energiát, a glükózokat, lipideket, telített zsírsavakat és a sótartalmat, de a címkék tájékoztatnak majd a protein- és a rosttartalomról is. A címkéről leolvasható lesz, hogy egy adott állat hol született, hol nevelték fel és hol vágták le.