Új energiastratégiánk lehet

December végéig ki kell dolgozni az ország hosszú távú, 2030-ig szóló energiastratégiáját – jelentette ki Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Komoly hangsúlyt fordítanának a lakóépületek és a kis- és középvállalkozások energiahatékonyságának javítására, a tervek szerint ezzel húsz év alatt negyven százalékkal csökkenhet az ország gázfogyasztása.

Új energiastratégiája lehet hazánknak december végére – legalábbis, ha sikerül tartania a tervezett menetrendet a Nemzetgazdasági Minisztérium otthonteremtési és energiaügyi államtitkárságának. A hivatal vezetője, Bencsik János tegnap az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtt közölte: az új hosszú távú stratégia 2030-ig fogalmazza majd meg az energiapolitika irányát.
Az államtitkár kifejtette: ennek része lesz az épületenergetikai stratégia áttekintése is. Ez nem véletlen, hiszen mint rámutatott, a legnagyobb energiafelhasználás hazánkban az épületekhez, otthonokhoz, valamint a kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolható, márpedig ezek energiahatékonysága igen alacsony, ami az utóbbi szegmens esetében komoly versenyhátrányt eredményez. Bencsik János elmondta, elindítják a nemzeti épületrekonstrukciós programot, amely egységesített rendszer keretében ad majd lehetőséget energiahatékonysági beruházások támogatására a családi, valamint a panelházaknak, illetve a közintézményeknek. Az államtitkár két forgatókönyvet vázolt fel. Az első, amelyet építőipari szervezetek dolgoztak ki, összességében negyvenszázalékos energiamegtakarítással számol a hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési beruházások által. A felújítások anyagi hátterét európai uniós és hazai források adnák, amellyel mintegy negyvenezer új munkahely jönne létre, a beruházás pedig egyes esetekben négy-öt év alatt térülne meg. A másik forgatókönyv nyolcvanszázalékos energiamegtakarítással kalkulál, amely azt eredményezné, hogy 2030-ra negyven százalékkal csökkenne a magyarországi gázfelhasználás. Ehhez azonban az épületek teljes körű korszerűsítésére, valamint épületgépészeti felújításokra lenne szükség, a beruházások megtérülési ideje pedig meghaladná a húsz évet.
Bencsik János kitért a megújuló energiaforrások szerepére is, amelyeknek szerinte az áramtermelésben csak kiegészítő szerepe lehet, s inkább a hőelőállításban rejlik ezen a területen lehetőség. Megjegyezte, újra fogják gondolni a korábbi éghajlatvédelmi törvényt, emellett pedig megkezdődik a megújuló energiákra vonatkozó jogszabály előkészítése is. Mint mondta, a megújuló energiaforrások támogatása érdekében továbbra is napirenden van a „zöldbank” intézményének létrehozása.
Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára aláhúzta, a tárca feladata a stratégia realitásokhoz illesztése, az uniós források rendelkezésre bocsátása. Ha a kormányzat a fejlesztési forrásokat a stratégiai célok mellé tudja rendelni, hatékonyabban lehet felhasználni az uniós forrásokat.

Áram: megvannak az új árak. Átlagosan 400 forinttal lesz kisebb egy háztartás villanyszámlája július 1-jétől – derül ki a Magyar Energia Hivatal által közzétett adatokból. Ezek alapján az áram a legkevesebbe az E.ON-nál és a Démásznál kerül majd – előbbinél egy kilowattóra 46,25, utóbbinál pedig 46,26 forint lesz. Az Émász lakossági tarifája 46,8, az Elműé pedig 47,12 forintra mérséklődik. A legnagyobb csökkenést az Émász fogyasztói érzékelik (5,79 százalék), őket követik a Démász (4,48 százalék), az E.ON (4,39 százalék) és az Elmű (1,52 százalék) ügyfelei.