Az 1986-os sajtótörvény felváltását készíti elő a sajtóközlések tartalmi szabályozásának alapelveit tartalmazó médiaalkotmány – erről beszélt Rogán Antal (Fidesz) a jogszabálytervezet expozéjában. A képviselő kifejtette: a javaslat általános kötelezettségeket tartalmaz, így egyebek mellett rendelkezik az oknyomozó újságírók és informátoraik nagyobb védelméről, a szerkesztői szabadságról, illetve a válaszadás jogának szabályozásáról is. A készülőfélben lévő törvény az internetes hírportálokra is kiterjesztené a szabályozást; a bírói gyakorlat egyébként már eddig is a hagyományos sajtóra vonatkozó csaknem negyedszázados jogszabályt vette alapul.
Az ellenzéki képviselők nem lelkesedtek a tervezetért. Mandur László (MSZP) annyira rossznak ítélte az elképzelést, hogy arra szólította fel a beterjesztőt: vonja azt vissza, és később álljon elő egy kiérlelt, széles körben megvitatott tervezettel. A politikus nehezményezte, hogy a javaslat benyújtását nem előzte meg sem szakmai, sem társadalmi vita. L. Simon László (Fidesz) minderre úgy reagált: a jogalkotási törvény szerint nem kellett előzetes egyeztetéseket folytatni, hiszen ilyenre csak a kormány által javasolt törvények előkészítésekor van szükség, a jelen tervezet viszont egyéni képviselői indítványként került a Ház elé. A parlament kulturális és sajtóbizottságának ülésén viszont meghallgatták a média képviselőit, és javaslataik alapján csaknem kéttucatnyi módosító indítvány érkezett az eredeti szöveghez. Mandur szerint mindez nem nevezhető szakmai egyeztetésnek.
Novák Előd (Jobbik) egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a jogorvoslati határidők lecsökkennének. Azt is nehezményezte, hogy az eredeti javaslat csak válaszadási jogról szólt, holott inkább helyreigazítási jogra van szükség. Az LMP-s Karácsony Gergely szerint viszont egy elektronikus médiumnak – az időbeli korlátok miatt – gondot jelenthet a helyreigazítások köztétele (tévék és rádiók egyébként eddig is meg tudták oldani, hogy bírósági ítélet alapján helyreigazításokat közöljenek – a szerk.). Lendvai Ildikó (MSZP) a vitában elhangzott azon felszólalásokra reagált, amelyek kifogásolták, hogy „egykori cenzorként” a szocialisták részéről épp ő aggódik a sajtószabadságért. Lendvai elmondta, szerinte bár nem volt cenzor, a „pongyoladiktatúra” idején valóban közelről látta, hogyan működik a rendszer, és jóhiszeműen asszisztált hozzá. Az MSZP tegnap közölte: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a parlament elfogadja a médiaalkotmányt. A törvényhez augusztus végéig lehet módosító indítványokat beterjeszteni, a végszavazásra ősszel kerül sor.
origo.hu
Tseber Roland – Magyar Péter szoros szövetségese – újabb interjúban fenyegette meg a magyarokat
