BP-vizsgálatot kér Londontól Obama

David Cameron brit kormányfő washingtoni látogatásának brit szempontból talán az a legfontosabb eredménye, hogy a két ország közötti „különleges kapcsolat” nem szenvedte meg sem a Mexikói-öbölben történt környezeti katasztrófát, amely miatt az amerikai közvélemény nagy része a briteket okolja, sem azt, hogy tavaly a skót kormány hazaengedte a Lockerbie-merénylőt skóciai börtönéből. Cameron sikernek könyvelheti el washingtoni szereplését.

Értékesítik az olajmezőket. A BP brit energetikai konszern eladott több olajmezőt és földgázlelőhelyet 7 milliárd dollár értékben, hogy fedezni tudja a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa költségeit. A társaság tegnapi bejelentése szerint az egyesült államokbeli Új-Mexikó és Texas államban, valamint Kanadában és Egyiptomban fekvő területeket értékesített. A vásárló az Apache nevű amerikai cég. A BP közölte, hogy eladja legtöbb vietnami és pakisztáni érdekeltségét is. (MTI)

Barack Obama és környezete mindent elkövetett, hogy hangsúlyozza az átmeneti, de potenciálisan ártalmas ellentéteket háttérbe szorító barátságot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között. Ezzel szemben tavaly ősszel fagyos volt a hangulat az amerikai elnök és az akkori brit miniszterelnök, Gordon Brown New York-i találkozóján, ami azzal magyarázható, hogy a Brown-kormány minden felelősséget elhárított magától a Lockerbie-merénylet ügyében, és még csak el sem ítélte a líbiai terrorista, Abdelbaszet al-Megrahi szabadon bocsátását. David Cameron most a lehető leghatározottabban elítélte ezt a döntést, és megígérte, hogy elrendeli az ügyre vonatkozó dokumentumok átvizsgálását, habár azzal nem akar foglalkozni, hogy az Amerikában már amúgy is gyűlölt BP brit olajvállalat üzleti érdekeit szem előtt tartva szorgalmazta-e Al-Megrahi szabadlábra helyezését. Az amerikai elnök csak annyit mondott, örömmel fogadná, ha a brit fél kivizsgálná az ügy körülményeit. Mint korábban megírtuk, amerikai szenátorok követelik annak kivizsgálását, hogy az 1988-ban a skóciai Lockerbie városa felett felrobbantott amerikai utasszállító repülőgép elleni merényletért elítélt líbiai Al-Megrahi tavalyi szabadlábra helyezésének köze lehetett-e ahhoz, hogy a BP 2007-ben olajmezők feltárásáról szerződést kötött Líbiával.
A BP elleni amerikai felháborodás óhatatlanul háttérbe szorította Obama és Cameron közös sajtóértekezletén a két vezető tárgyalásának két legfontosabb pontját: az afganisztáni hadviselést. Afganisztán ügyében teljes az egyetértés: Obama eltökélt szándéka, hogy jövőre megkezdi az Afganisztánban szolgáló amerikai erők leépítését, Cameron pedig kijelentette, hogy 2014-re teljesen véget ér a brit katonai jelenlét egész Afganisztánban, de jövőre már megkezdhetik a csapatok kivonását. A két fél az afgán katonaság és rendőrség megerősödésében látja az afgán kérdés megoldását.
Közös sajtóértekezletükön mindketten hangsúlyozták személyes jó viszonyukat is a két ország hagyományos barátsága mellett, és Cameronnak az amerikai részről feltett kérdések újból alkalmat adtak arra, hogy egyrészt megbélyegezze al-Megrahi szabadon bocsátását – amelyért részben a Skót Nemzeti Párt vezetése alatt álló skót kormányzat, részben a munkáspárti brit kormány volt felelős –, másrészt elzárkózzon az elől, hogy elfogadja a BP szerepét az ügyben. Cameront később a washingtoni kongresszus tagjai is faggatták a Lockerbie-ügyről.
A BP nem játszott szerepet abban, hogy szabadon engedték a lockerbie-i merényletért elítélt líbiai férfit – válaszolt tegnap Alex Salmond skót miniszterelnök a kormányát ért bírálatokra. Salmond szerint sem írásos, sem szóbeli kapcsolatban nem voltak a BP-vel döntésük meghozatala alatt.

Rasmussen nem tágít. A NATO csak akkor vonul ki Afganisztánból, ha elvégezte a dolgát és úgy ítéli meg, hogy szavatolt a térség biztonsága – hangoztatta tegnap Iszlámábádban Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára. Ha azelőtt távoznánk Afganisztánból, hogy elvégeztük a munkánkat, a tálibok visszatérnének és a nemzetközi terrorizmus fellegvárává változtatnák az országot. Afganisztán újból a terrortámadások kiindulópontja lenne – tette hozzá. Kedden Kabulban Hamid Karzai afgán államfő eltökélt szándékának mondta, hogy 2014-ben már az afgán fegyveres erők legyenek felelősek az összes katonai és rendészeti műveletért az ország egész területén. (MTI)