Feléljük félretett pénzeinket

Leapasztotta az önkéntes nyugdíjpénztárak tagságát a pénzügyi válság. A tagok jelentős része fejvesztve menekült, amikor 2008 végén szembesült a veszteségekkel, emellett egyre többen áldozzák fel a hosszú távú megtakarításaikat a mindennapi kiadások oltárán. A lapunknak nyilatkozó pénzügyi tanácsadó szerint a pénztárak hozamai nem versenyképesek.

Csécsi László
2010. 07. 31. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre több önkéntes nyugdíjpénztári tag dönt úgy, hogy kiveszi az idős napjaira félretett pénzét. A Stabilitás Pénztárszövetség adataiból kiderül, hogy a kasszák tagsága jéghegyként olvad a válság hatására. Míg tavaly március végén még 1,264 millióan gondolták úgy, hogy a kötelező előtakarékosság mellett szükségük van önkéntes nyugdíj-megtakarításra is, az idei év harmadik hónapjának végén már harmincháromezerrel kevesebb tagja volt a kasszáknak.
A taglétszám csökkenését természetesen a bevételek is követik. A pénztárszövetség önkéntes nyugdíjpénztárak első negyedévi bevétele 15,9 milliárd forint volt. Ez az összeg 20,3 százalékkal maradt el az 2009 hasonló időszakának bevételtől. A pénztárszövetség szakértői szerint a bevételkiesés döntően a taglétszám jelentős csökkenésére vezethető vissza, de az átlagkeresetek és a foglalkoztatottak számának visszaesése is a befizetések visszaszorulását vonja maga után.
*
A helyzet komolyságát jelzi, hogy a tagdíjat nem fizetők aránya március végére elérte a taglétszám 21,6 százalékát. A magas arány mögött többek között az áll, hogy sok tag munkahelyet váltott, és az új cég már nem fizeti számukra az önkéntes nyugdíj-megtakarításokat, de azoknak a száma is megemelkedett, akiknek már nem telik önkéntes pénztárra.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az üres pénztárcák csak az egyik okát jelentik a visszaesésnek. Az előző kormány által bevezetett szabályozás ugyanis támadást indított a megtakarítás ezen formája ellen. Egy 2009-es adójogszabály-módosítás a munkáltatóitagdíj-kiegészítéseket huszonöt százalék, munkáltató által fizetendő adóval terheli. Az önkéntes pénztáraknak az sem tett jót, hogy ez a megtakarítási forma bekerült a kafetériarendszer többi szolgáltatása közé. A pénzhiánnyal küszködő lakosság ugyanis inkább az azonnal elkölthető juttatásokat, például az étkezési utalványokat választja a hosszú távú megtakarítások helyett. Ráadásul a tízéves várakozási időt már letöltött, illetve az azt rövid időn belül elérő tagok köre egyre növekszik, ami azt eredményezi, hogy hamarosan még többen nyúlnak majd hozzá a pénzükhöz.
A pénztelenség a kifizetések alakulásán is szembetűnően látszik. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a negyedik negyedévben majd 11,7 milliárd forintot fizettek ki a tagjaiknak, ám a szolgáltatások igénybevételére jogosult pénztártagok szinte kivétel nélkül az egyösszegű kifizetéseket preferálják, járadékszolgáltatás igénybevétele ritkán esedékes. Tavaly mindössze 85,6 millió forint járadékot igényeltek a tagok, míg az egyösszegű kifizetések elérték a 11,6 milliárd forintot. A pénzkivételnek számos oka lehet, de a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a legfontosabb indok az, hogy az emberek a 2008-as rossz hozamok láttán megrémültek, és „menekülőre fogták”. Mint az egyik nagy pénztár vezetője megjegyezte, az emberek korábban el sem tudták képzelni, hogy negatív hozamokat is produkálhatnak a kasszák. A szakember azt is hozzátette: a pénztárak 2009-ben ledolgozták a veszteségeket. – A rossz 2008-as eredmények mellett persze az sem másodlagos, hogy a tagoknak elfogytak a megtakarításaik, ezért minden félretett fillérre szükségük van, még akkor is, ha tudják, az időskorukra félretett pénzüket élik fel – jegyezte meg a szakember.
A pénztári vezetőknél Tóth András független pénzügyi tanácsadó jóval kritikusabb hangot ütött meg. – Az önkéntes pénztárak pocsék eredményeket produkáltak az elmúlt években, még az állampapíroknál is kisebb hozamokat értek el, miközben a bankok betéti akciókkal próbálták magukhoz csalogatni az ügyfeleket. Egyáltalán nem csoda, hogy az emberek inkább más megtakarítási formákat keresnek – mondta. Tóth András azt is megjegyezte, hogy az önkéntes pénztári befizetések egyik előnye az, hogy az ügyfelektől rendszeresen vonják a pénzt, így nem „felejtődnek el” a befizetések.
A Stabilitás Pénztárszövetség adataiból kiderül, hogy az önkéntes kasszák az elmúlt tíz évben általában öt és kilenc százalék közötti éves hozamokat értek el. A legjobban az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár szerepelt 9,9 százalékkal, míg a leggyengébb eredmény – 3,77 százalék – az AXA Fiatalos lendület nevű portfóliójához köthető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.