Egyre több önkéntes nyugdíjpénztári tag dönt úgy, hogy kiveszi az idős napjaira félretett pénzét. A Stabilitás Pénztárszövetség adataiból kiderül, hogy a kasszák tagsága jéghegyként olvad a válság hatására. Míg tavaly március végén még 1,264 millióan gondolták úgy, hogy a kötelező előtakarékosság mellett szükségük van önkéntes nyugdíj-megtakarításra is, az idei év harmadik hónapjának végén már harmincháromezerrel kevesebb tagja volt a kasszáknak.
A taglétszám csökkenését természetesen a bevételek is követik. A pénztárszövetség önkéntes nyugdíjpénztárak első negyedévi bevétele 15,9 milliárd forint volt. Ez az összeg 20,3 százalékkal maradt el az 2009 hasonló időszakának bevételtől. A pénztárszövetség szakértői szerint a bevételkiesés döntően a taglétszám jelentős csökkenésére vezethető vissza, de az átlagkeresetek és a foglalkoztatottak számának visszaesése is a befizetések visszaszorulását vonja maga után.
*
A helyzet komolyságát jelzi, hogy a tagdíjat nem fizetők aránya március végére elérte a taglétszám 21,6 százalékát. A magas arány mögött többek között az áll, hogy sok tag munkahelyet váltott, és az új cég már nem fizeti számukra az önkéntes nyugdíj-megtakarításokat, de azoknak a száma is megemelkedett, akiknek már nem telik önkéntes pénztárra.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az üres pénztárcák csak az egyik okát jelentik a visszaesésnek. Az előző kormány által bevezetett szabályozás ugyanis támadást indított a megtakarítás ezen formája ellen. Egy 2009-es adójogszabály-módosítás a munkáltatóitagdíj-kiegészítéseket huszonöt százalék, munkáltató által fizetendő adóval terheli. Az önkéntes pénztáraknak az sem tett jót, hogy ez a megtakarítási forma bekerült a kafetériarendszer többi szolgáltatása közé. A pénzhiánnyal küszködő lakosság ugyanis inkább az azonnal elkölthető juttatásokat, például az étkezési utalványokat választja a hosszú távú megtakarítások helyett. Ráadásul a tízéves várakozási időt már letöltött, illetve az azt rövid időn belül elérő tagok köre egyre növekszik, ami azt eredményezi, hogy hamarosan még többen nyúlnak majd hozzá a pénzükhöz.
A pénztelenség a kifizetések alakulásán is szembetűnően látszik. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a negyedik negyedévben majd 11,7 milliárd forintot fizettek ki a tagjaiknak, ám a szolgáltatások igénybevételére jogosult pénztártagok szinte kivétel nélkül az egyösszegű kifizetéseket preferálják, járadékszolgáltatás igénybevétele ritkán esedékes. Tavaly mindössze 85,6 millió forint járadékot igényeltek a tagok, míg az egyösszegű kifizetések elérték a 11,6 milliárd forintot. A pénzkivételnek számos oka lehet, de a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a legfontosabb indok az, hogy az emberek a 2008-as rossz hozamok láttán megrémültek, és „menekülőre fogták”. Mint az egyik nagy pénztár vezetője megjegyezte, az emberek korábban el sem tudták képzelni, hogy negatív hozamokat is produkálhatnak a kasszák. A szakember azt is hozzátette: a pénztárak 2009-ben ledolgozták a veszteségeket. – A rossz 2008-as eredmények mellett persze az sem másodlagos, hogy a tagoknak elfogytak a megtakarításaik, ezért minden félretett fillérre szükségük van, még akkor is, ha tudják, az időskorukra félretett pénzüket élik fel – jegyezte meg a szakember.
A pénztári vezetőknél Tóth András független pénzügyi tanácsadó jóval kritikusabb hangot ütött meg. – Az önkéntes pénztárak pocsék eredményeket produkáltak az elmúlt években, még az állampapíroknál is kisebb hozamokat értek el, miközben a bankok betéti akciókkal próbálták magukhoz csalogatni az ügyfeleket. Egyáltalán nem csoda, hogy az emberek inkább más megtakarítási formákat keresnek – mondta. Tóth András azt is megjegyezte, hogy az önkéntes pénztári befizetések egyik előnye az, hogy az ügyfelektől rendszeresen vonják a pénzt, így nem „felejtődnek el” a befizetések.
A Stabilitás Pénztárszövetség adataiból kiderül, hogy az önkéntes kasszák az elmúlt tíz évben általában öt és kilenc százalék közötti éves hozamokat értek el. A legjobban az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár szerepelt 9,9 százalékkal, míg a leggyengébb eredmény – 3,77 százalék – az AXA Fiatalos lendület nevű portfóliójához köthető.

A minisztérium kész bemutatni Ruszin-Szendi Romulusz ukrajnázós hangfelvételét