Jens Galschiot dán szobrászművész életnagyságú hajléktalanjai valósághű és tipikus alakok, akikkel Magyarországon is nap mint nap találkozunk: kéregető vagy magukba fordult figurák a nyomor kellékeivel: szatyrokkal, hangszerrel, kutyákkal, dobozokkal és néhány mondatban felvillantott saját történeteikkel, amelyeket a szobrok talapzatán olvashatnak a látogatók, és amikről Kosztolányi novellája juthat az ember eszébe, az Esti már megint jót tesz: „ezek azok a panaszok, melyeket az élet termel, jobbára gyárilag, ijedelmes egyformasággal.” A tizenhárom szobor azokra az egyesekre hívja fel a figyelmet, akiknek ezeket az egyforma sorsokat kiosztották: az alkoholizmust, a kábítószert, az elmagányosodást, a munkanélküliséget, az üldöztetést, a betegséget és végül a fedél nélküli, társadalom peremén való létezést. „Jens Galschiot dán szobrász egy olyan irányzatot képvisel, amely Magyarországon sajnos nagyon erőtlen: a politikai művészetét. Talán legismertebb munkája a Hongkongba készült Szégyenoszlop, de Mexikótól Brazíliáig számos művet alkotott – ezek közös jellemzője egy karakteres politikai üzenet megjelenítése, többnyire az emberi jogok védelme érdekében. A Debrecenben látható szobrok hatását leginkább a romantikus szépségeszményt megidéző, idealizáló kifejezésmód és az elkeserítő tartalom közötti feszültség adja” – vélekedett Gulyás Gábor, a Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója. A szoborcsoport azért is érdekes, mert a legkisebb részletekig, az utolsó ráncig élethű: a valóság, amely mellett többnyire és szívesen elsietünk, itt megfogható, körbejárható. Végső soron a valóság tökéletes utánzása, az elvonatkoztatás teljes hiánya teszi félelmetessé ezeket a sorsukba kövült figurákat: a valóság pillanatképei válnak megváltoztathatatlanná. A hús-vér emberek sorsán viszont változtathat a világ – ezt szeretné üzenni az alkotásokkal a dán szobrászművész, és a kiállítás is ezért, a társadalom figyelmének felkeltésért jár be európai körutat egy dán civil szervezet jóvoltából. A debreceni vendégszereplés a városi hajléktalanellátást végző nonprofit kft. kezdeményezésére valósult meg. Mint Gulyás Gábor elmondta, a kiállítás időtartama alatt hajléktalanokat segítő programok is kapcsolódnak a tárlathoz, a Modem pedig kulturális kísérőprogramok rendezésével egészíti ki ezeket. Esténként a hajléktalanság problémájával foglalkozó filmeket vetítenek, és a művészeti központ is készít saját filmet a tárlathoz kapcsolódóan, aminek jövő kedden lesz a bemutatója.

Ez a titokzatos balatoni csárda úgy néz ki, mintha egy meséből lépett volna elő – képek