A lakáspiac új tendenciái azt mutatják, hogy amíg korábban minden korosztály a tulajdont részesítette előnyben, addig mostanra megjelent az a generáció, amelyik már nem ragaszkodik a tulajdonhoz, élethosszig lakásbérletben gondolkodik. A jelenséggel kapcsolatban Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke elmondta, hogy sejthető volt a változás, ugyanis ez a piac logikája, s ez Nyugat-Európában már évtizedek létező jelenség. – Nálunk a rendszerváltást követően hosszú ideig azért maradt meg a lakástulajdonhoz való ragaszkodás, mert a szocialista rendszerben a tulajdon adta a biztonságot, az önkormányzati bérlakás bizonytalanságot jelentett. Ettől a vélekedéstől még ma is nehéz megszabadulni – jelentette ki az elnök. – Az új generációra már kevésbé jellemző a tulajdoni kötődés, szabadabban gondolkodik a lakásbérletről is.
Ennek ellenére Battha Pál szerint nálunk továbbra sincs meg az a becsülete a bérlakásnak, mint Nyugat-Európában, mert hiányoznak azok a szabályozó eszközök és intézmények, amelyek kiszámíthatóvá és biztonságossá teszik ezt a lakhatási formát. A lakástörvény nagyon keveset mond a lakásbérlet szabadpiaci viszonyairól, pedig vannak átvehető jó megoldások. Németországban például a lakástulajdonosok és bérlők viszonyát 800 oldalas kódex szabályozza.
Ennél is nagyobb probléma, hogy nincsenek meg azok az intézmények, amelyek a vitás kérdések gyors, hatékony intézésére hivatottak. Pedig a német és skandináv megoldás, amely a szociális bérlakástól a lakásszövetkezeti bérleményig minden elképzelhető formát pontosan szabályoz, szintén átvehető lenne. Skandináviában például a lakbéremeléssel kapcsolatos viták 95 százalékát gyorsított eljárásban oldják meg, s mindössze öt százalék kerül a tartományi döntéshozói fórum elé.
Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője a jelenséggel kapcsolatban kiemelte: a válság több oldalról is ösztönözte a lakásbérleti szokások változását. Tavaly jelentősnek mondható áresés indult a lakásbérleti díjakban, ezért egyre többen választották ezt a megoldást lakhatási problémájuk megoldására. Bár a beköltözéskor sokan átmeneti megoldásnak tekintették a bérleményt, de amikor végiggondolták, hogy mekkora összeget kellene lakásvásárlásra fordítani, illetve hogy a lakáshitelek, különösen a devizahitelek törlesztőrészletei milyen gyorsan változnak, módosítottak elképzelésükön. Pénzüket lakás helyett másba fektették, s a haszonból finanszírozzák lakhatásukat.
Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője nem tartja figyelemre méltónak a jelenséget. A szocializmusban gyökerező magyar mentalitás szerinte kifejezetten a lakástulajdont részesíti előnyben, s ma még nagyon meszsze van a Nyugat-Európára jellemző 60-70 százalékos bérlakás- arány. Ugyanakkor tény, hogy a fiatalabb generáció egy kis része már nem akar 25-30 évre eladósodni, ezért a sok pénzt fölemésztő tulajdon helyett inkább a bérlakást választja. A szakértő ennek a vékony rétegnek a gyorsabb növekedését csak akkor tartja reálisnak, ha nem változik a jelenlegi hitelezési gyakorlat, de akkor is szükség lesz a gondolkodás jelentős változására.
Az elemző a Duna House legújabb felmérését ismertetve elmondta lapunknak, hogy a nyári lakásbérleti piacon idén is az egyetemi–főiskolai felvételt nyert diákok igényei jelentik a legfontosabb tényezőt. Az átlagdiák elvárása, hogy a bérlemény lehetőleg a 4-es, 6-os villamos vonalának közelében vagy a belvárosban legyen. A távoli lakásokat még akkor sem nagyon keresik, ha árban és szolgáltatásban kedvezőbb alternatívát jelentenek, mint egy egyetem közeli bérlemény. Ha viszont több diák is összefog, akkor akár panel is szóba kerülhet.
A külföldiek szinte kizárólag a belvárosban bérelnek lakást, s még akkor sem hajlandók a budai oldalra menni, ha számottevően kedvezőbb ajánlatot kapnak. A bérlakáspiac általános jellemzőit elemezve Murányi Ákos elmondta, hogy az árak a tavalyi 15-20 százalékos esést követően már nem csökkentek tovább, mert nincs hova. Az 50–80 ezer forintos kategória adható ki igazán jól, az ennél drágábbra már nehéz bérlőt találni. A drágább lakásoknál arra is figyelnie kell a bérlőnek, hogy a rezsi akár több is lehet, mint maga a bérleti díj. Ha valaki hosszabb távra szerződik, akkor van esélye az alkunak a bérleti díjban, de még inkább a kaucióban.
origo.hu
Magyarországon replikázik a spanyol kormány, féltik a melegjogokat
