Megakadtak a beruházások az erdészeteknél

Több mint félmilliárd forintnyi közpénzt fordítottak eddig az állami erdészetek egységes irányítási rendszerének kialakítására, ám a beruházás hónapok óta nem halad. A fővállalkozó beperelte az alvállalkozóját, amely azonban időközben a felszámolás sorsára jutott. Az erdészetek informatikai fejlesztéséről immár nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., hanem a Magyar Fejlesztési Bank hoz végső döntést.

Kétszázmilliárdot sürgetünk. A jövő évi egységes területalapú támogatás (SAPS) 80 százalékát, mintegy 200 milliárd forintot előlegként még ebben az évben fizessen ki az Európai Unió – ezt kérte tegnap a kormány a vihar okozta belvíz-, illetve árvízkárokra való tekintettel. Normális esetben a SAPS-kifizetések december elsején kezdődhetnek. A bizottság felhatalmazása alapján október 16-tól lehetne elindítani az előlegek kiutalását. Az árvíz- és belvízkárok miatt eddig 19 ezren jelentették be a vis maior, vagyis az elháríthatatlan természetikatasztrófa-helyzetet, ami 440 ezer hektár területet érint. Az előleg összege hektáronként legfeljebb 137 euró lehet. Ugyanebben a beadványban a vidékfejlesztési tárca kezdeményezte, hogy a tejtermelőknek is lehessen előleget fizetni. A magyar tejtermelők helyzete még mindig rendkívül nehéz, a tejfelvásárlási árak továbbra is az önköltségi ár alatt mozognak. Pozitív elbírálás esetén a bizottság előlegként literenként 6,5-6,7 forintot fizetne a gazdáknak.

Jogviták nehezítik azt az amúgy is csúszásban lévő állami beruházást, amely egységes vállalatirányítási rendszert vezet be az állami erdészeti társaságoknál. Lapunk információi szerint a rendszer kialakítását végző fővállalkozó, a Sagem Kft. hibás teljesítésért beperelte az alvállalkozó Megatrend Zrt.-t. Csakhogy a Megatrend tulajdonosa, K. Szabó Imre időközben felszámolásba vitte a cégét és Megatrend Holding néven új társaságot alapított. A közbeszerzési eljárás szerint a másfél milliárd forintot érő egységes informatikai rendszernek már tavaly július óta tesztüzemmódban kellene működnie. Ez a mai napig nem valósult meg, jóllehet az állam már kiutalt a vállalkozóknak több mint félmilliárd forintot. A még tavaly kifizetett 570 millió forint átutalását Benedek Fülöp, a vagyonkezelő akkori vezérigazgató-helyettese hagyta jóvá. Mindezt annak ellenére, hogy a birtokunkba került dokumentumok szerint több erdészet is jelezte: a rendszer elavult és nem felel meg a törvényi előírásoknak. Rámutattak arra is, hogy sok erdészetnél elegendő lett volna a már meglévő irányítási rendszereket egységesíteni, mivel sokuknál az előző években százmilliós beruházásokat végeztek el a könyvelési és vállalatirányítási szoftverek fejlesztésében.
Úgy tudjuk, a korábban közölt cikksorozatunk után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint a beruházás lebonyolítója, a Kürt Zrt.-t kérte fel arra, hogy vizsgálja át az erdészeti társaságoknál a vállalatirányítási folyamatokat, és tegyen javaslatot a továbblépési lehetőségekre. A titkosított jelentés – információink szerint – négy alternatívát vázolt fel a továbblépéssel kapcsolatban. Ezek közül költséghatékonyság alapján kiemelték azt a lehetőséget, amely a már létező rendszereket integrálja a készülő új beruházással.
Mint korábban megírtuk, a fővállalkozó már tavaly októberben szerződést bontott a Megatrend Zrt.-vel. Ezt követően a Sagem Kft. a saját költségére végezte el a hibák kijavítását, majd ennek az évnek az elején hét erdőgazdaságnál el is indította az új ügyviteli rendszert. A pluszmunkából származó költségeit igyekszik most visszaperelni a Sagem Kft. a Megatrend Zrt.-től, akit immár a felszámoló képvisel. Információink szerint azonban nem csak a Megatrend hibás teljesítése játszott szerepet a beruházás szétesésében, hiszen az, hogy a fenti helyzet egyáltalán kialakulhatott, az erdészetek felelősségét is felveti. Ennek oka, hogy az egységes ügyviteli és vállalatirányítási rendszerrel a tulajdonos, vagyis az állam tökéletes rálátással bírhat az egyes társaságoknál folyó pénzügyi és gazdasági folyamatokra is. Emiatt egyes erdészetek a kákán is csomót kerestek, csak hogy minél lassabban haladjon az egységes rendszer kiépítése.
Ettől függetlenül a Megatrend Zrt. bukása meglepetés volt, mivel az erdészetektől érkező információink szerint az ügyviteli rendszer kialakítására kiírt közbeszerzés gyakorlatilag az informatikai társaság szoftverére volt rászabva. Vagyis vélhetőleg nem a véletlen műve volt a Megatrend alvállalkozói státusa a szerződés aláírásakor. Egyrészt e társaság szállította volna az egységes ügyviteli szoftvert, másrészt kormány közeli kapcsolatai is arra késztethették a vele indulót, hogy nyerjen a közbeszerzésen. A Megatrend Zrt. ugyanis nem akármilyen kapcsolati hálózattal bírt: az 1999-ben alapított Program Kis- és Középvállalkozói Tanácsadó és Szolgáltató Kht. tagjai között a Megatrend mellett a Perfekt Rt.-t is meg lehetett találni. A cég felügyelőbizottságában a Megatrend tulajdonosán, K. Szabó Imrén kívül felbukkant Győrfi István és Minarik György is. A Medgyessy-kormány idején Győrfi kormánymeghatalmazottként felügyelte az egészségügyi „reformot”. Győrfi és Szilvásy György volt kancellária- és titokminiszter, majd az MNV Zrt. humánerőforrás-igazgatója, igazgatósági tagjai voltak a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt.-nek.
Az egységesítés elhúzódásával kapcsolatban a vagyonkezelő korábban arról számolt be, hogy a vállalkozó növelte a fejlesztéshez szükséges kapacitásokat, s folyamatban van a közösen kialakított új projekt eljárási rendjének kialakítása. Azt, hogy végül hogyan sikerül teljesíteni az átadási határidőket, még nem tudni, mindenesetre a beruházást már a Magyar Fejlesztési Bank fogja felügyelni, mivel az erdészeti társaságok ide kerültek át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től.