Az éj leple alatt egy pályaudvaron álló szerelvényt akart öszszefesteni Németországban az a fiatal, akit halálra gázolt a vonat. Az eset alig több mint egy hete történt, és a tragédiának az áldozat barátai is szemtanúi voltak. Jóllehet, a halálos balesetről tucatnyi lap és internetes portál beszámolt, a hír nem tartotta vissza azt vagy azokat a graffitizőket, akik német fórumozók szerint időközben befejezték társuk félbemaradt „művét”.
A falfirka, mint divatjelenség a 60-as évek Amerikájában jelent meg, ám eredete a történelem előtti korokba nyúlik vissza. Az ősember feltehetőleg spirituális okokból festette képeit a barlangok falára. Később azonban más célból mázoltak a többnyire ismeretlen alkotók. Az ókori Rómában például a választások előtt gúnyos feliratokkal és obszcén rajzokkal próbálták befolyásolni az egymással viaskodó factiok, azaz a korabeli „pártok” a köznépet. Ugyanígy falfirkák mutattak utat a bordélyházakhoz. De a konstantinápolyi nagytemplom, a Hagia Sophia belsejében is találtak kora középkori „graffitit” a régészek: egy viking betolakodó hagyta keze nyomát a falakon. A falfirkálás ma is sok bosszúságot okoz. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint a graffitizés miatt indított eljárások száma az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett, és nőtt a kárértékek nagysága is. Legutóbb márciusban készült egy becslés, amely szerint a firkálók évi három-négy milliárd forintos kárt okoznak az ingatlanokban, s további milliárdokat a MÁV-nál és a BKV-nál. Emellett szerény vigasznak tűnik, hogy a mázolmányok között akadnak olyanok is, amelyek bizonyos fokú művészi értékkel bírnak. A leggyakrabban egyébként az úgynevezett tagek, a bandák és a magányos graffitizők krikszkrakszos aláírásai tűnnek fel a szobrok talapzatán, a járműveken vagy akár hídpilléreken is.
A rendőrség korábban arról számolt be, nyolcvan-száz bandába szerveződve, négy-ötszáz graffitis lehet Budapesten. Ezért hozott létre tavaly a hatóság egy külön központi nyomozócsoportot, afféle graffitikommandót, amely azóta huszonhét csoportot göngyölített fel. A kommandósok összeállítottak egy adatbázist, amelynek segítségével visszamenőlegesen is képesek a készítőt összekapcsolni firkálmányával. Kétség vagy tagadás esetén pedig igazságügyi írásszakértőt is felkérnek a bizonyításhoz.
A fórumozó fiatalok többsége úgy véli, a rendőri fellépés sem számolhatja fel ezt a fajta „utcai művészetet”. Graffitizni ugyanis vagány dolog, ráadásul a bandákban a tagok megtalálhatják azt a testvéri törődést, odafigyelést, amelyet esetleg a családjuk és az iskola nem tudott biztosítani a számukra.
Távirányított festészet Graffitikkel nem csak a házak, garázsok vagy vasúti kocsik oldalán találkozhatunk; az ember sokszor tátott szájjal nézi, a hidak tartógerendáin, az épületek homlokzatán elhelyezett képeket, tageket. A nehezen, sokszor csak a firkáló élete kockáztatása árán megközelíthető helyek tehát eddig sem voltak biztonságban, ám a jövőben a technika, egész pontosan egy „falmászó nyomtató” segítheti a munkájukat. A távirányítós berendezésről, amely tapadókorongos lábaival szinte bármilyen felületre képes felkapaszkodni, 2008-ban lehetett először hallani. Azóta tervezői olyan szintre fejlesztették műszerüket, hogy azzal gyakorlatilag bármilyen aprólékos képet el lehet készíteni.
origo.hu
Budapest titkos vigalmi negyedei – Kis Isztambultól a pesti zsidó negyedig, amiről biztos nem tanultál az iskolában
