Őszre végképp tönkreteszik a BKV-t?

Valóban 750 millió forintos árbevétel-kiesést szenvedett el az idei év első öt hónapjában a BKV – ismerte el tegnap Székelyné Pásztor Erzsébet. A közlekedési társaság kommunikációs igazgatója részben a bérlethamisításokkal magyarázta, hogy a cég nemrég elfogadott üzleti tervének végrehajtása veszélybe került. A civilek azonban ismét rámutattak a korábbi kormány zsarolásának engedő, a tarifákat az egekbe emelő balliberális főváros felelősségére.

Gyurcsány bliccelt és lebukott. Nem lyukasztott jegyet a budapesti földalattin Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, amikor feleségével és több MSZP-s politikussal együtt távozott szombaton a homoszexuálisok felvonulásáról. Erről a Mandiner.blog.hu számolt be még szombaton. Mindez az inernetes napló vidofelvételén is látszik, azonban az ügyről érdeklődő Blikknek sem Gyurcsány, sem a felvételen szintén látható Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter nem válaszolt. Vadai Ágnes korábbi honvédelmi államtitkár viszont azt állította: a nagy zűrzavar miatt felejtett el jegyet lyukasztani. Hozzátette: később ez eszébe jutott, ezért eltépett egy jegyet. Az esetre reagálva a szocialistákhoz közel álló Origo internetes újság tegnap délelőtt még azt közölte a korábbi kormányfő „környezetének egyik tagjára” hivatkozva: „Gyurcsány meg volt győződve arról, hogy a kísérőik gondoskodtak a jegyvételről, de ha nem így történt, akkor elismeri, hogy hibázott. A héten meg fogja találni a módját, hogy rendezze a pótdíjat.” Később az Origo már hírül is adta: tegnap már befizették a két személyre szóló, összesen 24 ezer forintos pótdíjat. Ezzel szemben a Hír TV-nek Gyurcsány azt mondta: „ha hibáztunk, pótdíjat kell fizetnünk, és ezt meg is tesszük, még ezen a héten”. Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV Zrt. kommunikációs igazgatója közölte: mivel az adott szerelvényen nem volt jegyellenőr, a pótdíj befizetése csak önkéntes lehet. Ennek Gyurcsány esetében megteremtik a feltételeit, s szívesen fogadják, ha Vadai és a többiek is így tesznek.

Fotó: MTI/Kallos Bea

Az adósságaival, tartozásaival és más veszteségeivel együtt százmilliárdos hiánnyal küszködő BKV Zrt. most főként a bérletek „biztonsági elemeinek növelésével, UV-rácsok elhelyezésével” próbálja meg enyhíteni a kárt. Közölték, legfrissebb felméréseik szerint a bérletek értékesítése 7–14 százalékkal, az utazási kedv pedig „csak” 3 százalékkal csökkent. Július elsejétől harminccal több ellenőr dolgozik a BKV-nál, és további ötven ellenőr felvételét tervezik.
A Népszava múlt pénteken belső információkra hivatkozva azt állította, hogy a cég igazgatósági ülésén a botrányokkal és a februárban életbe lépett, átlagosan 4 százalékos tarifaemeléssel indokolták a bevételek csökkenését, és valószínűsítették, hogy a 120 milliárd forintot is meghaladó költségvetésű BKV-nál aligha tartható a több mint 51 milliárdos bevételi terv.
Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője szerint még rosszabb a helyzet, mint jósolták. – A BKV katasztrofális helyzetén már csak az új fővárosi többség segíthet. Sürgősen egy új, időalapú tarifarendszert kell bevezetni, a látszatintézkedések nem segítenek – mondta.
Emlékezetes, a Fővárosi Közgyűlésben az MSZP-frakció, főpolgármester-jelöltjükkel az élen a múlt év végén először egyáltalán nem akart tarifaemelést a BKV-nál. A Bajnai-kormány idejének végére a kormánybiztosi pozíciót betöltő, az állítása szerint a BKV-t „három hónap alatt rendbe rakó” Horváth Csaba januárban már így nyilatkozott: „Sikerült meggyőznöm párttársaimat, így ha az SZDSZ újra benyújtja a BKV-tarifa-emelési javaslatát, azt frakciónk egyhangúlag támogatja. A szocialisták mindig is az inflációkövető emeléssel értettek egyet, hiszen az így keletkező hiányt amúgy is pótolni kellene a BKV-nál.”. Horváth pártja hatalmas április veresége után egy nappal már díjmentes BKV-t ígért a budapestieknek, akiknek az elmúlt hét évben nemegyszer akár az infláció mértékének kétszeresét-háromszorosát is ki kellett fizetniük a jegy- és bérletárakban. A Fővárosi Közgyűlés 2010. január 29-i ülésén végül az akkori MSZP–SZDSZ-es többség döntött, a vonaljegy ára 320 forintra módosult (ez csaknem hétszázalékos emelést jelent), a havibérletért pedig 9800 forintot kell fizetni.
Wintermantel Zsolt (Fidesz) az akkori közgyűlési vitában kifejtette: a BKV-tarifa-emelést a csőd szélére jutott közlekedési társaság „megmentéséért” a Bajnai-kormány zsarolta ki a fővárostól. A BKV-nál indított, a Központi Nyomozó Főügyészséghez áttett nyomozások kárértéke milliárdokra rúghat.