Politikai nyomás alatt a szlovén rendőrség?

Négyórás vita után felfüggesztette ülését a szlovén parlament belügyi bizottsága, amelyet az ellenzék kezdeményezésére azért hívtak össze, hogy a rendőrség fellépését értékelje a május 19-én randalírozásba fulladt ljubljanai diáktüntetésen, illetve a rendőri erőkre kifejtett politikai nyomást vizsgálja.

Újabb minisztercsere. Borut Pahor szlovén kormányfőnek a gazdasági minisztérium élére kell új vezetőt találnia. Lemondott ugyanis Matej Lahovnik, miután egy, a kormányfőnek írt levele kapcsán az a vád érte, hogy miatta foglalkozik a kormány túl sokat magával, s nem marad ideje a problémák megoldására. A levélben a miniszter arra figyelmeztette Pahort, nem etikus, hogy egy minisztertársának, a felsőoktatási miniszternek, Gregor Golobicnak a cége kormányzati intézmények által kiírt pályázatokon nyer el állami megbízásokat.

A volt miniszterelnök, Janez Jansa által vezetett jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) az ülésen a birtokába került videofelvétellel bizonyította, hogy a diákok engedélyezett tiltakozó megmozdulásával egy időben két szélsőbaloldali, anarchista csoport is az utcára vonult, amelyeknek azonban nem volt engedélyük a demonstrációra. A felvételen egyértelműen látható, hogy e két csoport tagjai kezdtek el köveket dobálni a parlament épületére, vagyis hogy a céljuk a diákok felvonulásának megzavarása és a rendbontás volt. Az SDS szerint a rendőrség mulasztást követett el, amikor nem akadályozta meg az engedély nélküli felvonulást, s emögött a belügyi tárca irányítója, a Szlovénia Liberális Demokráciája (LDS) elnök asszonya, Katarina Kresal által a rendőrségre gyakorolt politikai nyomást gyanítanak. A rendőrség első embere, Janko Gorsak a bizottság előtt kijelentette, hogy nem kapott utasítást beavatkozásra. Kresal azzal védekezett, hogy csak éves szinten ad eligazítást a rendőrségnek. Katarina Kresal nem először áll az ellenzéki vádak kereszttüzében. Csak az idén két korrupciós ügyben is rávetült a gyanú árnyéka, s az ellenzéki interpellációt hosszas parlamenti adok-kapok egyeztetések árán élte túl.
A diákmunka új szabályozása elleni tiltakozásul szervezett májusi diáktüntetés, illetve az akkor elszabadult indulatok megdöbbentették a szlovén közvéleményt és magukat a szervezőket is. A randalírozás következtében egyébként jelentős anyagi kár keletkezett. Az elemzők az okokat keresve rámutattak: a békésnek induló tüntetések elfajulása rendszerint három okra vezethető vissza: a gyújtó hangú szónoklatokra, a tüntetők által elfogyasztott alkohol mennyiségére vagy a tömegbe vegyülő provokátorok tevékenységére. A szónokokat – köztük ismert szakszervezeti vezetőket – a szóban forgó eseményen nem érheti az a vád, hogy szándékosan tüzelték volna a tömeget, az alkoholfogyasztás pedig, legalább is a diákok esetében, nem volt jellemző.