Szövetségesi nyugtatás

Elődeinél érezhetően finomabb, az új geopolitikai realitásokat szem előtt tartó hangnemet ütött meg Oroszországgal szemben a kelet-európai körútját a „birodalom hátsó udvarában” befejező Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter Ukrajnát, Azerbajdzsánt és Örményországot követően tárgyalt Grúziában, ahol arra hívta fel Moszkvát, hogy vonja ki csapatait, s ismételten kiállt az ország szuverenitása és területi integritása mellett.
Keményebben közelít a kérdéshez vendéglátója, Mihail Szaakasvili. A grúz elnök már a látogatást felvezető interjúi egyikében úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak fel kell hagynia Grúzia megszállásával, ha be akar lépni a civilizált országok sorába. Egy tőle szokásos oldalvágással még megjegyezte, „akár persze maradhatnak is a medvebarlangban, de ha civilizált módon hamburgert akarnak enni az amerikai elnökkel, akkor ki kell vonulni Grúziából”.
Ezt követően még lényegében egyenlőségjelet tett a fasizmus és a mai Oroszország között. E kijelentések hangnemét figyelembe véve aligha lehet komolyan venni az Abházia és Dél-Oszétia békés visszatérítésére ezzel párhuzamosan bemutatott, a kapcsolatok normalizásálát célul kitűző tervet. A grúz fiatalok immár tankönyvekben is olvashatnak a „kétszáz éves orosz megszállás újabb fejezetéről”.
Ezzel párhuzamosan a grúz hatalom kétezer amerikai tanárt hívna a falusi iskolákba az angol nyelv tanításának javítására.
E felvezető után Szaakasvili Clinton jelenlétében már inkább csak arról beszélt, hogy ideális a két ország együttműködése, s biztos benne, hogy az Egyesült Államok nem áldozza fel a grúz érdekeket az orosz–amerikai kapcsolatok újraindításának oltárán.