Vizsgálják Koszovó függetlenségét

Hágában ma délután három órakor hozza nyilvánosságra szakértői véleményét Koszovó függetlenné válásáról a Nemzetközi Bíróság (ICJ). A kérdés vizsgálatát az ENSZ-közgyűlés indítványozta Szerbia kezdeményezésére. Tartalmát illetően még csak találgatni lehet, valószínű azonban, hogy többféle értelmezésre ad majd lehetőséget.

Nincs kizárva ugyanis, hogy a nemzetközi jog szakavatott ismerői sem teljesen egységesek e kérdés megítélésében, csakúgy, mint a világszervezet vagy éppenséggel az EU tagállamai. Az ENSZ-tagállamok többsége támogatta Szerbiát, és megszavazta, hogy kezdeményezésére meginduljon a jogi vizsgálódás, sok tagállam azonban nem. Utóbbiak a nemzetközi jog azon tételére hivatkoztak, hogy a népeknek – így a koszovói albánoknak is – joguk van az önrendelkezésre. Nem véletlen, hogy a másik oldalon főleg olyan államok vannak, amelyeknek maguknak is függetlenségi vagy önrendelkezési követelésekkel kell szembenézniük a saját területükön.
Belgrád a Koszovó sorsáról 1999-ben hozott 1244. sz. BT-határozatra hivatkozva annak kimondását várja, hogy jogtalan volt az albánok lakta tartomány elszakadása, a szóban forgó ENSZ-dokumentum ugyanis garantálta Szerbia területének sérthetetlenségét. Az ICJ előtt több ország is kifejthette véleményét, mégsem sikerült egyértelműen tisztázni, mi is volt a koszovói függetlenség kikiáltásának jogi alapja. A kérdés megítélésében nyomon követhető a nemzetközi erőviszonyok változása is. Míg például Horvátország vagy Bosznia-Hercegovina függetlenségének nemzetközi elismerése „csak” az egykori Jugoszlávia szétesésének forgatókönyvét módosította, Koszovó esetében a státus rendezésének kérdése annyira elhúzódott, hogy immár a saját, de még a Balkán jelentőségét is messze felülmúló hatalmi harc eszköze lett. Látható ez azokból a törésvonalakból, amelyeket a nemzetközi közösségben okozott: az ICJ előtt az öt állandó BT-tagból kettő, Oroszország és Kína is ellene nyilatkozott. Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésével Oroszország vissza is vágott, jóllehet előtte szavatolta Washington védencének, Grúziának területi integritását. Az EU 27 országából 22 ismerte el a független Koszovót, Románia, Spanyolország és Szlovákia például nem.
Bármi legyen is a szakvélemény tartalma, az bizonyos, hogy nem kötelező érvényű, az pedig nagyon valószínű, hogy Koszovó ettől nem tagozódik be újra Szerbiába, de a valódi függetlenséghez sem kerül közelebb, hanem továbbra is nemzetközi protektorátus marad.

Letartóztatták a volt kormányfőt. Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnököt Pristinában letartóztatták és Hágába szállították, miután a törvényszék fellebbviteli tanácsa megsemmisítette a korábbi felmentő ítéletet és elrendelte a per megismétlését hat vádpontban a 37 közül. A fellebbviteli tanács elfogadta az ügyészség érvelését, hogy a per nem volt igazságos, mert nem hallgatták meg a vád két kulcsfontosságú tanúját, a bíróság nem vette kellő mértékben figyelembe a tanúk megfélemlítésének következményeit a per kimenetelére. Mint ismeretes, a bíróság bűnszövetkezetben elkövetett bűntettek ügyében ítélkezett annak idején három koszovói albán személy felett, egyet hat évre ítélt, kettőt pedig felmentett, egyikük Haradinaj volt, aki akkortájt Koszovó kormányfője volt, s a per miatt adta át posztját. (S. I.)