Tegnapi tanácskozásán tárgyalta a parlament a 29 pontos első akciótervvel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely mérsékli a bürokratikus terheket, csökkenti a lakosságra és a nem pénzügyi vállalkozásokra nehezedő adóterhelést, növeli azonban a bankok kötelezettségeit.
Eldőlt továbbá, hogy a pénzintézeteknek a kölcsönös felelősségvállalás jegyében különadót kell majd fizetniük. A hitelintézeteknél az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az efeletti rész után pedig fél százalék az adó mértéke. A biztosítóknak 6,2 százalékos különadót kell fizetniük az adóalapra vonatkozóan, ez érvényes lesz a tevékenységüket 2007. június elseje után kezdő társaságokra és részben a takarékszövetkezetekre is. A pénzügyi vállalkozásokra 6,6 százalékos pluszterhet róttak ki. A különadót, amely így összesen kétszázmilliárd forintot tesz ki, idén két részletben kell befizetniük a pénzintézeteknek a költségvetésbe.
Megszűnik a devizahitel
Az Országgyűlés jóváhagyta azt a javaslatot is, miszerint ezentúl nem lehet jelzálogjogot bejegyezni a magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábbi devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség nyílik. Ezentúl az is lehetővé válik, hogy ha a devizahitelen jelzálog van, és másik adós lép az eredeti helyére – például eladják a lakást –, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon.
Tízszázalékos társasági adó
A kedvezményes tízszázalékos társaságiadó-kulcsot július elsejétől a mostani ötvenmilliós adóalappal szemben ötszázmillió forintos adóalapig lehet alkalmazni. Az adókulcs az adóalap ötszázmillió forintos része után 19 százalék marad. A személyijövedelemadó-törvény módosításáról is tárgyalt tegnap a Ház. A kormány előterjesztése elfogadásával a magánszemélyeknek ingatlan-bérbeadáshoz immár nem kell vállalkozóvá válniuk.
költségvetési felügyelők
Az államháztartási törvény módosításával a kincstárnoki rendszert felváltja az úgynevezett költségvetési felügyelői rendszer. A felügyelők főállásban, kormánytisztviselőként látják el feladatukat. A költségvetésből ezentúl nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, továbbá ha jogosulatlanul vett igénybe korábban támogatást.
Illetékmentes öröklés
A Ház szavazott arról a módosításról is, amely illetékmentessé teszi az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrészt, illetve ajándékot is. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt vagy ajándékba kapott értéktől függ a fizetendő illeték. Lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, gyermeke és szülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, afelett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalékos az illeték. Megszűnik a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó is, miután a parlament hatályon kívül helyezte a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó szabályozást.
kétmilliós határ
A közszféra munkavállalóinál a legmagasabb munkabér ezentúl az előző évi bruttó havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik minden közalkalmazottra és állami vezetőre. A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek a törvény hatálybalépésével kétmillió forintra csökkennek. A közszférában foglalkoztatottaknak a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatások hatvan napra számított járandóságot meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük, amit a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie a büdzsébe. A kifizetőt a különadóalap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.
tehermentes háztartási munka
Adó- és járulékmentessé vált a háztartási munka. Ebbe a körbe tartozik a lakástakarítás, a főzés, a mosás, a vasalás, a gyermekfelügyelet, a házi tanítás, az otthoni gondozás és ápolás, a házvezetés és a kertgondozás tevékenysége, amennyiben ezt a magánszemélyek nem vállalkozóként végzik.
Egyszerűsödő engedélyezések
Módosultak a kiemelt jelentőségű beruházások egyszerűsítéséről szóló törvény feltételei, a törvény hatálya kiterjed a kilencvenmillió forintnál nagyobb értékű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra is. Azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítéskor a bontási, építési és használatbavételi engedélyért nem kell illetéket fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb kivitelezési szabályokat alkalmazzanak.
Szabad a pálinkafőzés
A jövedéki adóról szóló törvény módosítása nyomán adómentessé vált az évente legfeljebb ötven liter mennyiségben előállított párlat készítése, ez azonban csupán személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik.
Változó földtörvény
Tegnapi ülésén szavazott az Országgyűlés a földtörvény módosításával és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) megalakításával kapcsolatos jogszabályról. A változtatások a kormány birtokpolitikájának megfelelő célok mentén történtek. A törvény elfogadásával az NFA visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, a földtulajdonosoknak pedig elsőként a földalapnak kell felajánlaniuk az eladásra szánt birtokaikat. Tehát az elővásárlási sorrend első helyén a magyar állam szerepel. A sorban ezután következik a helyben lakó haszonbérlő, feles bérlő vagy részes művelő, illetve a helyben lakó, legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet folytató szomszéd. A harmadik körbe a legalább három éve helyben élő gazdálkodók kerültek, az ötödik az önkormányzat, és csak a hatodik helyen található az elővásárlási sorrendben a nem helybeli bérlő. Elsőséget ezenbelül is minden esetben a családi gazdálkodó élvezhet.
A törvény rendelkezik a birtokpolitikai tanács létrehozásáról, amely dönt a Nemzeti Földalapban lévő, százmillió forintnál nagyobb értékű vagy száz hektár feletti területű földek hasznosításáról. A nettó ötmillió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a jövőben a honlapján teszi majd közzé.

Játszóterek mellett vonul el az illegális Pride