A parlament törvénnyel betonozta be a bankadót

Az Országgyűlés tegnap döntött az első gazdasági akciótervvel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi törvényekről. A bankokat 200 milliárd forintos különadó befizetésére kötelezte a parlament, amely rábólintott a bérplafonra a közszférában, megszüntette a devizaalapú jelzálog-hitelezést, illetékmentessé tette az egyenes ági öröklést.

Hírösszefoglaló
2010. 08. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnapi tanácskozásán tárgyalta a parlament a 29 pontos első akciótervvel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely mérsékli a bürokratikus terheket, csökkenti a lakosságra és a nem pénzügyi vállalkozásokra nehezedő adóterhelést, növeli azonban a bankok kötelezettségeit.
Eldőlt továbbá, hogy a pénzintézeteknek a kölcsönös felelősségvállalás jegyében különadót kell majd fizetniük. A hitelintézeteknél az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az efeletti rész után pedig fél százalék az adó mértéke. A biztosítóknak 6,2 százalékos különadót kell fizetniük az adóalapra vonatkozóan, ez érvényes lesz a tevékenységüket 2007. június elseje után kezdő társaságokra és részben a takarékszövetkezetekre is. A pénzügyi vállalkozásokra 6,6 százalékos pluszterhet róttak ki. A különadót, amely így összesen kétszázmilliárd forintot tesz ki, idén két részletben kell befizetniük a pénzintézeteknek a költségvetésbe.

Megszűnik a devizahitel
Az Országgyűlés jóváhagyta azt a javaslatot is, miszerint ezentúl nem lehet jelzálogjogot bejegyezni a magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábbi devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség nyílik. Ezentúl az is lehetővé válik, hogy ha a devizahitelen jelzálog van, és másik adós lép az eredeti helyére – például eladják a lakást –, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon.

Tízszázalékos társasági adó
A kedvezményes tízszázalékos társaságiadó-kulcsot július elsejétől a mostani ötvenmilliós adóalappal szemben ötszázmillió forintos adóalapig lehet alkalmazni. Az adókulcs az adóalap ötszázmillió forintos része után 19 százalék marad. A személyijövedelemadó-törvény módosításáról is tárgyalt tegnap a Ház. A kormány előterjesztése elfogadásával a magánszemélyeknek ingatlan-bérbeadáshoz immár nem kell vállalkozóvá válniuk.

költségvetési felügyelők
Az államháztartási törvény módosításával a kincstárnoki rendszert felváltja az úgynevezett költségvetési felügyelői rendszer. A felügyelők főállásban, kormánytisztviselőként látják el feladatukat. A költségvetésből ezentúl nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, továbbá ha jogosulatlanul vett igénybe korábban támogatást.

Illetékmentes öröklés
A Ház szavazott arról a módosításról is, amely illetékmentessé teszi az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrészt, illetve ajándékot is. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt vagy ajándékba kapott értéktől függ a fizetendő illeték. Lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, gyermeke és szülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, afelett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalékos az illeték. Megszűnik a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó is, miután a parlament hatályon kívül helyezte a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó szabályozást.

kétmilliós határ
A közszféra munkavállalóinál a legmagasabb munkabér ezentúl az előző évi bruttó havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik minden közalkalmazottra és állami vezetőre. A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek a törvény hatálybalépésével kétmillió forintra csökkennek. A közszférában foglalkoztatottaknak a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatások hatvan napra számított járandóságot meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük, amit a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie a büdzsébe. A kifizetőt a különadóalap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.

tehermentes háztartási munka
Adó- és járulékmentessé vált a háztartási munka. Ebbe a körbe tartozik a lakástakarítás, a főzés, a mosás, a vasalás, a gyermekfelügyelet, a házi tanítás, az otthoni gondozás és ápolás, a házvezetés és a kertgondozás tevékenysége, amennyiben ezt a magánszemélyek nem vállalkozóként végzik.

Egyszerűsödő engedélyezések
Módosultak a kiemelt jelentőségű beruházások egyszerűsítéséről szóló törvény feltételei, a törvény hatálya kiterjed a kilencvenmillió forintnál nagyobb értékű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra is. Azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítéskor a bontási, építési és használatbavételi engedélyért nem kell illetéket fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb kivitelezési szabályokat alkalmazzanak.

Szabad a pálinkafőzés
A jövedéki adóról szóló törvény módosítása nyomán adómentessé vált az évente legfeljebb ötven liter mennyiségben előállított párlat készítése, ez azonban csupán személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik.

Változó földtörvény
Tegnapi ülésén szavazott az Országgyűlés a földtörvény módosításával és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) megalakításával kapcsolatos jogszabályról. A változtatások a kormány birtokpolitikájának megfelelő célok mentén történtek. A törvény elfogadásával az NFA visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, a földtulajdonosoknak pedig elsőként a földalapnak kell felajánlaniuk az eladásra szánt birtokaikat. Tehát az elővásárlási sorrend első helyén a magyar állam szerepel. A sorban ezután következik a helyben lakó haszonbérlő, feles bérlő vagy részes művelő, illetve a helyben lakó, legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet folytató szomszéd. A harmadik körbe a legalább három éve helyben élő gazdálkodók kerültek, az ötödik az önkormányzat, és csak a hatodik helyen található az elővásárlási sorrendben a nem helybeli bérlő. Elsőséget ezenbelül is minden esetben a családi gazdálkodó élvezhet.
A törvény rendelkezik a birtokpolitikai tanács létrehozásáról, amely dönt a Nemzeti Földalapban lévő, százmillió forintnál nagyobb értékű vagy száz hektár feletti területű földek hasznosításáról. A nettó ötmillió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a jövőben a honlapján teszi majd közzé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.