Két jelentős, a közoktatást, illetve annak dolgozóit érintő módosító javaslatot fogadott el az Országgyűlés csütörtökön. Kikerült a sporttörvénycsomagból, hogy a mindennapos testnevelésórát a diákok kötelező óraszámán belül, annak emelésével vezessék be. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke mindezt tegnap úgy kommentálta, egy ilyen törvényjavaslatot, amely érinti a diákokat, a tanárokat, az oktatási intézmények működését, nem lehet sürgősséggel tárgyalni, szakmai vita és egyeztetés kell, hogy megelőzze, amit az előterjesztők is elfogadtak.
– Nem a napi testmozgás ellen van a PDSZ, álláspontunk szerint a tömegsportot kellene jobban dotálnia az államnak – vélte a szakszervezet elnöke. 2003-ban az akkori kormányzat csökkentette a tanulók kötelező óraszámát, amivel a készségtárgyak, az idegen nyelv, a humán- és a reáltantárgyak óraszámai is jelentősen viszszaestek. A mostani javaslat emelte volna ezt, de kizárólag testnevelésre lehetett volna fordítani a többletet. Ráadásul hiányoznak a személyi és a tárgyi feltételek is. Egy nem hivatalos felmérés szerint 25 ezer tornateremre lenne szükség – mondta Kerpen Gábor.
A 98 százalékos különadó ellen, ami a felmentési, végkielégítési és szabadságmegváltási célú kifizetéseket terheli, a PDSZ továbbra is tiltakozik. Ne azokat találja el a törvény, akik a köz szolgálatában eltöltöttek húsz vagy annál több esztendőt – érvelnek. A szakszervezet számításai szerint ha egy hatvanéves, kevesebb mint öt évvel a nyugdíj előtt álló tanár veszíti el az állását, akkor – a most elfogadott jogszabály alapján – legalább tízhavi juttatásától kell elbúcsúznia. Felidézte azon korábbi javaslatukat, mely szerint aki legalább húsz évet a közszférában dolgozott, arra 3,4 milliós plafon vonatkozzon. – Ez a döntés igazságtalan és célszerűtlen, nem is egyezik meg a javaslat eredeti céljával – utalt az elfogadott módosításra. Ezért felkérték az államfőt, hogy küldje a törvényt előzetes normakontrollra.
– Amennyiben a köztársasági elnök másképp döntene, a PDSZ kénytelen lesz az Alkotmánybírósághoz fordulni – mondta a szakszervezeti vezető. A képviselőket pedig tájékoztatják a témával kapcsolatban, mert el szeretnék érni, hogy „ezt az igazságtalanságot az Országgyűlés lehetőleg már szeptember–októberben, de legkésőbb a jövő évi költségvetést előkészítő törvénycsomagban hozza helyre” – tette hozzá az érdekképviselet elnöke.

Nem bírnak leállni: megérkezett az újabb Kollár Kinga-botrány