Hiába ül össze a csepeli szennyvíztisztítót üzemeltető BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. közgyűlése, a többségi tulajdonos főváros a napirendi pontok többségének a levételét javasolja majd. A Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottsága, valamint a gazdasági bizottság a napokban egyértelművé tette: az összességében 200 milliárd forintos uniós támogatású beruházás szerződésének semmiféle módosításához, a jövőt érintő drasztikus csatornadíj-emeléshez nem járul hozzá. A kft.-nek, amelyben az úgynevezett menedzsmentjogok a francia tulajdonú kivitelezőt, a 2005 FH Konzorciumot illetik, az a Francois Pyrek az ügyvezetője, aki néhány napja – az öt évvel ezelőtti szerződések módosítási kudarca esetén – egy másik dokumentumban rögzítette volna, hogy jóval többet kérnek a munkáért. Állítja: e nélkül százmillió forint bevételtől esnek el, amit az önkormányzatnak legkésőbb az év végén ki kell fizetnie.
Mint megírtuk, a Fidesz– KDNP nemcsak az önkormányzatnál, hanem Papcsák Ferenc elszámoltatásért felelős kormánybiztosnál is vizsgálatot kezdeményezett amiatt, hogy szerintük törvénysértő lépésekkel az októberi választás utáni városvezetést kényszerhelyzetbe hozva, 2011-re akár duplájára is emelkedhet a köbméterenként jelenleg 272 forintos csatornadíj. Bár a Főpolgármesteri Hivatal illetékesei az elmúlt egy hétben szinte naponta más-más adattal állt elő, a minapi bizottsági tanácskozásokon annyit ismertek el, hogy jövő januárban legalább 388 forint lesz ez a díj. A budapestiek körében minden bizonnyal népszerűtlen előterjesztésről pedig az új, várhatóan jobboldali többségű közgyűlésnek elsők között kell döntenie.
Ugyan a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezetői azt írták, hogy a jövőről tárgyalnának a fővárossal, elképzelhető, hogy vasárnap leáll a tavaly ősz óta próbaüzemben működő tisztítómű. Ha ez megtörténik, a Főkert Zrt.-nél zajló nyomozásban tanúként kihallgatott Demszky Gábor nem csak a jövő hétfőre tervezett szalagátvágásról mondhat le. Feltételezhető, a szennyvíztisztító ügyében már korábban indított nyomozások kiterjedhetnek az egész beruházásra, amelyet 85 százalékban az EU és az állam finanszíroz.
Magyar Péter a brüsszeli elit embere, aki a saját hazája ellen dolgozik