Dél-amerikai viszály

Venezuela és Kolumbia elnöke kölcsönösen megszakította egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A két ország viszonya sosem volt jó, de különösen azóta romlott meg, hogy nyolc éve Álvaro Uribe volt a kolumbiai állam vezetője. A már sokadik nézeteltérés július 16-án fajult el. A kolumbiai kormány akkor azzal vádolta meg Hugo Chávezt – video- és fényképfelvételek alapján –, hogy a venezuelai elnök menedéket ad a radikális marxista kolumbiai gerillaszervezet, a FARC számos tagjának, de még vezetőinek is. Sőt, az augusztus 7-én leköszönő Álvaro Uribe bepanaszolta Venezuelát az Amerikai Államok Szervezetében is.
A két állam viszontagságos kapcsolatát ismerők ugyanakkor elmondták a BBC spanyol világszolgálatának, hogy a hivatalba lépő új elnök és Hugo Chávez kapcsolata biztosan jobb lesz. Juan Manuel Santos, Uribe volt védelmi minisztere ugyanis egészen más, mint egykori főnöke. Arra a figyelemre méltó mozzanatra utaltak, hogy a megválasztott elnök már jelezte: szívesen látja Chávezt a beiktatásán. Csakhogy pár órával később Uribe azzal vádolta meg Chávezt, hogy keveset tesz a terrorizmus ellen, és bírálta látszatdiplomáciáját.
Chávez és Uribe ellentéte részben ideológiai természetű: Chávez jó ideje bevallottan marxista, Uribe pedig zsigerileg gyűlöli a marxistákat. Két közelmúltbeli konfliktus miatt sem férhettek meg egymással békében: 2008. március elsején a kolumbiai hadsereg az akkor még működő ecuadori amerikai légi támaszpont segítségével rajtaütött a legerősebb kolumbiai gerillaszervezet, a FARC egyik táborán – Ecuadorban. A támadás során nemcsak megölték a FARC második emberét, Raúl Reyest, hanem megszerezték három laptopját is, amelyek tartalma alkalmas a kétoldalú viszony megrontására – bármikor. A másik viszályforrás a tavaly októberi amerikai–kolumbiai támaszpontegyezmény: ennek értelmében a nagyhatalom bérbe vette a hadsereg hét kolumbiai támaszpontját a drogkereskedelem elleni küzdelméhez.