Félelmek Madridban

Egy szaúd-arábiai sejk, Szaleh al-Favzan pánikba ejtette a spanyolországi terrorellenes részlegeket: a spanyol állam szívében, Madridban akar indítani egy muzulmán tévécsatornát, miután Marokkó királya, VI. Mohamed határozott nemet mondott neki.
A madridi nemzetbiztonsági és terrorellenes szervezetek szerint a Córdoba nevű új tévé egyáltalán nem az egyébként elfogadott Civilizációk Szövetsége részeként működne, és nem is kulturális tevékenységet folytatna. Biztosra veszik, hogy ha megkapná az engedélyt a csatorna beindítására, Spanyolországban és Dél-Amerikában is terjesztené spanyol nyelven a vahabizmust, az iszlám radikális irányzatát. A sejk tekintélyes teológus Szaúd-Arábiában, és tagja a nagy bölcsek tanácsának is, sőt az iraki háborúban, majd utána is gyakran idéztek prédikációiból.
A spanyolországi terrorellenes részlegek és a nemzetbiztonságért felelős szervek 2001. szeptember 11. óta foglalkoznak érdemben az országot már akkor is valóságosan fenyegető veszéllyel. Akkor derült ki napnál világosabban, hogy Felipe González szocialista kormányzata (1982–1996) az egymással marakodó helyi muzulmán szervezetek miatt teljesen rájuk hagyta, hogyan oldják meg vallásuk gyakorlását. Végül szaúdi pénzből épült meg a mecset a Madridot észak–déli irányban átszelő M30-as autópálya mentén. Akkor derült ki az a most már aggasztó tény is, hogy a vahabiták kezébe került a hívek irányítása, mert a spanyol állam csak egy mozlim pap fizetését vállalta magára.
A mindenkori spanyol kormány nem veheti félvállról a régi-új veszélyt. Már csak azért sem, mert az al-Kaida egyik marokkói csoportja tervelte ki és hajtotta végre madridi pályaudvarokon – 2004. március 11-én – Európa minden eddiginél véresebb terrorcselekményét. És az újabb merénylet veszélye sem múlt el, továbbra is jobbára a legmagasabb szinten tartott készültségben vannak a terrormerényletet elhárító egységek. Március elején megdöbbent a spanyolországi közvélemény, amikor a félszigeten élő másfél milliós mozlim közösség vezetői bejelentették: megalakult az országban élő muzulmánok pártja, és 2011 májusa végén indulni fognak a helyhatósági választásokon. Március végén a córdobai Nagymecsetben történt baljós incidens: a nagycsütörtök előtti szerdai vecsernye közben, pontban fél nyolckor, vagyis úrfelmutatáskor térdelt le imához az Ausztriából érkezett mozlim turistacsoport mintegy húsz tagja. Az „önkéntelen” ima miatt a turisták össze is verekedtek a biztonsági emberekkel. Az 1236-ban a móroktól visszafoglalt Córdobában ugyanis nem rombolták le a ma már a világörökség részének számító Nagymecsetet, hanem katedrálist építettek a közepére, és azóta tilos a Mezquita egész területén a mozlim vallás gyakorlása.