A bank jelenlegi vezetése az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pont alapján megkezdte a rendteremtést. Lecsökkentették a bank és az alá tartozó szervezetek tisztviselőinek számát, megszüntetik a pazarlást, valamint ésszerű működés és tevékenység felé irányítják a gazdaság fejlesztésére hivatott pénzintézetet. Emellett az új vezetés már el is kezdte a bank eddigi működésének a feltárását, amelynek következtében a keletkezett adatok a közvélemény számára is tanulságos esetekkel szolgálnak az előző kormány működéséről.
Ha valakit érdekel, hogy az ideológiai korlátok elbontása után hogyan szerették meg a volt kommunisták a hatalmat és a pénzt, annak érdemes betekintenie az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a hozzá tartozó cégek közelmúltjába. A véres diktatúra idején, illetve a mostanáig újra nagy becsben tartott vezetőknek az elmúlt nyolc év alatt luxusautók és luxusirodák szolgálták az otthontól távoli létezés boldog élettereit, de a magánélet felhőtlen eltöltéséhez is bőven kaptak muníciót, azaz havi többmilliós fizetést. Az MFB cégcsoportban mostantól megkezdődik a nagytakarítás.
*
Mint arról korábban hírt adtunk, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a portfóliójába került állami cégek, valamint a saját tulajdonában lévő gazdasági társaságok irányítási, vezetési szerkezetében meghatározó változtatásokat hajtott végre az elmúlt napokban.
Az átalakítások alapját az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos takarékossági intézkedési terv mellett az egyszerű, átlátható döntési struktúra létrehozásának szándéka képezte – mondta el lapunknak Nyiri János, a bank szóvivője.
Szegények vagyunk – de ők jól éltek
Az MFB a tulajdonosi irányítása alatt álló több mint negyven cégnél megszüntette az általában öt-hat főből álló igazgatóságokat, és a társaságok élére – a testületi tevékenységet is ellátó – vezérigazgatókat nevezett ki. A bank – a jogszabályok által biztosított keretek között – olyan szervezeti rendszer kialakítására törekedett, amelyben nem a felelősséget megosztó testületi, hanem az egyszemélyi felelősségvállalást megalapozó irányítási rendszer érvényesül. A szóvivő azt is kiemelte, hogy a takarékosság jegyében a felügyelőbizottságok – egyes esetekben tíz főt is meghaladó – létszámát csaknem valamennyi társaságnál a törvényi minimumra, három főre csökkentették.
Számolatlan milliók luxusra
Az MFB döntései nyomán a társaságoknál – a Gyurcsány–Bajnai-korszakkal ellentétben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is megjelenik a közpénzekkel való felelősségteljes, takarékos bánásmód: a bank a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját – a létszámcsökkentéssel egyidejűleg – szintén megszüntette. A bank döntéseinek haszna nemcsak elvi szinten jelenik meg, hanem konkrét adófizetői forintokban is mérhető. Az MSZP–SZDSZ-kormányok farizeus viselkedése, a szavakban hirdetett takarékossággal ellentétes pazarló, gátlástalan közpénz-eltüntetési gyakorlatának legnagyobb és egyben legkedveltebb zsákmányszerző terepe az állami cégrendszer volt. A társaságoknál az átlagpolgár számára elképzelhetetlen összegű díjak, fizetések, egyéb juttatások, több mint tízmillió forint értékű gépkocsik jártak a tisztségviselőknek, felügyelőbizottsági tagoknak. Az MFB tájékoztatása szerint az igazgatóságok megszüntetésével és a felügyelőbizottsági tagok díjazásának, juttatásainak megvonásával évente csaknem egymilliárd forint összeget takarítanak meg az adófizetők pénzéből. Kiszámítható, hogy 2002-től a szocialista–szabad demokrata kormányzati ciklusokban csak ennél a néhány cégnél – a gyakran rokonok, ismerősök, volt harcostársak hadából kikerülő – igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok több mint hétmilliárd forintba kerültek az állami tulajdonosnak. Az országban azonban nem negyven, hanem háromszáznál is több állami társaság működik, azaz az előző kormányzati időszak nyolc éve alatt az igazgatóságok és felügyelőbizottságok tagjainak személyi költsége több mint ötvenmilliárd forintra rúghat. Több társaságnál az igazgatóság elnöki székébe a szocialista–szabad demokrata klientúra bukott politikusa, eltávolított minisztere vagy éppen a szocializmus korának jól ismert szakszervezeti vezetője került mesebeli juttatások biztosításával.
Eurómilliók és a volt szakszervezeti érdekvédő
Az MFB-cégcsoport átadás-átvétele során valóban döbbenetes számokkal, körülményekkel, esetekkel találkoztak a közreműködő szakemberek – mondta el Nyiri János. Nagy Sándor, a hajdani véres diktatúrát irányító párt, a Magyar Szocialista Munkás Párt Központi Bizottságának tagja, egyben a pártot kiszolgáló Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára 2005-ben két hónapig a Magyar Követeléskezelő Zrt. vezérigazgatójának, Rosenthal Zoltánnak a tanácsadója volt havi hatszázezer forint fizetésért és egy személyi használatú gépkocsiért. A volt szakszervezeti potentát azonban óvatosan bánhatott a tanácsokkal, mivel tevékenységének írásos nyomát az átadás-átvétel során nem találták, más tárgyi emléket azonban hagyott maga után. Röpke két hónapos pályafutása alatt az állami autót összetörte, de a társaság azonnal kibérelt számára egy megfelelő felszereltségű BMW gépkocsit. A két hónapra kötött villámszerződésben is rögzítették, hogy Nagyra az uniós pénzek elköltésének területén várnak majd kihívások, így nem meglepő, hogy 2007-től már a közösségi pénzek szétosztásában jelentős szerepet játszó Regionális Fejlesztési Holding igazgatóságának élén találjuk. Nagy a kiemelt díjazása mellett a baloldali értékrenddel „összhangban álló, szerény”, tengerjáró hajó kabinjára emlékeztető irodát rendezett be magának az állami cég Baross utcai székházának felső szintjén. Feltehetőleg annak érdekében, hogy a véres diktatúrából korábban hasznot húzó pártmunkás az irodája alatt elterülő „nyócker” dolgos hétköznapjairól minél átfogóbb képet kaphasson, a luxusirodához egy mediterrán hangulatú tetőterasz is kapcsolódott. Az eurómilliók elköltésében megfáradt korábbi szakszervezeti érdekvédő részére az árnyékot adó dísznövények között napozószékek biztosították munkaidőben is a megérdemelt pihenés lehetőségét. Hogy munka után ne kelljen tülekednie a villamoson, egy full extrás, bőrüléses, napfénytetős Audi A6-os állt rendelkezésére a hazajutáshoz.
A munkaviszonyban álló vezérigazgatói tanácsadó az MFB Zrt.-nél is „dolgozott” havonta több mint kétmillió forintos alapfizetéssel. A munkaviszonyának megvizsgálásakor derült ki, hogy Erős János vezérigazgató közvetlen beosztottjának sem munkaköre, sem munkaköri leírása nincs, egyetlen feladata rekonstruálhatatlan szóbeli tanácsok osztogatásában merült ki.
Az édes élet évei
A közpénzherdálás egyik kirívó esetével az Eximbanknál lehetett találkozni, ahol az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyi költsége meghaladta az évi 280 millió forintot. Az igazgatóság elnöki pozícióját az az SZDSZ-es exminiszter Csillag István töltötte be, akinek minisztersége alatti eljárásokról Medgyessy Péter volt kormányfő azt találta mondani, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Csillagnak a lesújtó vélemény ellenére sem kellett a miniszteri bársonyszék elhagyása után nélkülöznie, mivel igazgatósági elnökként a havi átlagkeresete több mint 4 millió forint volt az Eximbanknál, ami mellé egy full extrás Audi A6-os városi luxusterepjáró is dukált. A SZDSZ Csillagja ezenkívül 400 ezer forintot költhetett ruházkodásra, 250 ezer forintot kafetériára és 144 ezer forintot saját táplálkozására, amit étkezési jegy formájában biztosítottak számára. Elnöki regnálása során beutazhatta Európát, többek között Svájcba, Londonba, Brüsszelbe látogatott. Csillagnak a munkaszerződése szerint mindezekért cserébe egyetlen feladata volt, ellátni az igazgatóság elnöki tisztségét. A törvény szerint az elnök feladatkörébe elsődlegesen az ülések összehívása és levezetése tartozik. Az Eximbanknál havonta átlagosan egyetlen alkalommal ülésezett a testület, azaz a hajdani miniszternek 12 napot kellett kötelezően munkavégzésre fordítania, amiért a fenti jövedelmet tehette zsebre. Összehasonlításként, hazánkban a pedagógusok átlagkeresete nettó 110 ezer forint, az orvosoké pedig nettó 100-140 ezer forint.
Akiknek semmi nem elég
A hihetetlen léptékű közpénzszórás mellett a mértéktelen harácsolási vágy is jelen volt az állami szférában. Ez mutatkozik meg abban is, hogy az éveken keresztül élvezett édes élet után „semmi nem elég alapon” Csillag István – miután az MFB megszüntette az Eximbank igazgatóságát – foggal-körömmel harcol azért, hogy az Audi terepjárót töredék áron vihesse haza. A luxuskocsik megtartásáért folytatott gátlástalan küzdelem másik kirívó példája a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. igazgatósági elnökének, Varga Andrásnak az esete. Mivel az igazgatóság megszűnt, az MFB döntése értelmében a társaság felszólította Vargát az általa használt Audi leadására. A volt elnök azonban úgy döntött, hogy az utasításnak ellenáll, és egész egyszerűen nem adja vissza az autót. Az állami tulajdonú gépkocsit a rendőrségi eljárás kilátásba helyezését követően volt csak hajlandó visszaszolgáltatni.
Úri murik
A közpénzherdálás további területe céges rendezvények és külföldi utazások csoportja volt. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nél 2007-ben több mint húszmillió forintot költöttek el évzáró karácsonyi vacsorára. Az év végi ünnepi menü a Magyar Közút Kft.-nél is jelentős összeget tett ki, ahol 2007-ben több mint 34 millió forintot szántak az óév búcsúztatására. Az evés-ivás mellett a külföldi utazások is jelentős közpénzt emésztettek fel. Rusznák Imre, a Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke – aki 2006-ig a Fővárosi Közgyűlés szocialista képviselője volt – a Magyar Turizmus Zrt. költségén tanulmányozta a világot, 2009-ben például hétszer, többek között London, Madrid, Varsó, Frankfurt célállomásokkal. Az állami társaságok rendszere kiváló lehetőséget nyújtott rokonok, ismerősök, barátok, üzletfelek elhelyezésére is. A Magyar Turizmus Zrt. japán képviseletén a Kósa Ferenc korábbi szocialista országgyűlési képviselő fia, Kósa Bálint által irányított, egyfős (!) „munkaszervezet” látja el Magyarország imázsépítésének szakmai feladatait. A politikuscsemete tokiói irodáját, autóját, lakásának 672 ezer forintos bérleti díját és havi 1,4 millió forintos fizetését az adófizetők pénzéből finanszírozzák.
Lélegzetelállító ügyek tömegével találkoztunk már az átadás-átvétel során is – erősítette meg az MFB szóvivője – anélkül, hogy a társaságok működésének átvilágítását megkezdtük volna. Az elkövetkező hetekben az MFB irányítása alá tartozó cégek jogi, gazdasági és szakmai tevékenységének megvizsgálása, feltérképezése kezdődik meg. A munka alapvető célja, hogy a társaságok eddigi működéséről teljes körű, a valóságnak megfelelő információval rendelkezzék a tulajdonos annak érdekében, hogy az állami társaságok hatékonyan, a köz érdekében, a nemzeti vagyon gyarapítását szem előtt tartva lássák el feladatukat – összegezte Nyiri.
origo.hu
Fontos, új funkcióval bővül a KRÉTA
