Bár az EU tagállamai közül Magyarország államháztartási hiánya az egyik legalacsonyabb, két hitelminősítő ház mégis hazánk besorolásainak lerontásával fenyegetőzött tegnap. Elsőként a Moody’s Investors Service közölte, hogy leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette hazánk közepes befektetői, „Baa1” szintű besorolását. A döntéshez fűzött indoklásában a Moody’s úgy látja: az unióval és a valutaalappal folytatott tárgyalások felfüggesztése növelte a bizonytalanságot, hogy a kormány rövid távon mennyire elszánt a költségvetés fenntarthatóságának helyreállítása mellett. A hitelminősítő a bankadóról is elmarasztalólag vélekedett. A Moody’s szerint a pénzintézetekre kivetett közteher kedvezőtlenül érintheti a hazai hitelezést. A megfelelő jövőbeni gazdasági adatok hatására a Moody’s mindezzel együtt is valószínűleg megerősíti Magyarország jelenlegi adósbesorolását.
A bejelentés után gyengült a forint. Fizetőeszközünk értékvesztéséhez hozzájárult a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő kora délutáni közlése is. Az intézet tegnap az eddigi stabilról szintén negatívra rontotta államadósi besorolásunk kilátását. A cég az MTI tudósítása szerint ezt azzal indokolta, hogy a kormány egyes intézkedései kedvezőtlenül hathatnak a magyar gazdaság középtávú helyzetére. A hitelminősítő főként a bankadót kritizálta, arra hivatkozva, hogy szerintük az új teher hátráltathatja a pénzügyi rendszer működését és hitelezési képességét. Az S&P ugyanakkor szintén megerősíti hazánk mostani besorolását, amennyiben a kormány olyan egyértelmű költségvetési célokat határoz meg, amelyek az intézet megítélése szerint javítják Magyarország állapotát.
A kormány folytatja a szigorú költségvetési politikát, amely nem egyenlő a szokásos, családokat és vállalkozásokat érintő megszorító politikával – így kommentálta a hitelminősítő cégek bejelentéseit a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely szerint az intézetek nem értik: a fegyelmezett költségvetés nem egyenlő azzal, hogy a kormánynak le kell mondani saját gazdaságpolitikájának kialakításáról és folytatásáról.
Hazai elemzők az önállóság mellett egy másik fontos szempontot is kiemeltek. Nevezetesen, hogy a két hitelminősítő egyelőre nem rontott hazánk besorolásán, csupán ennek lehetőségét vázolta fel. Nem úgy, mint a 2004 és 2006 közötti periódusban. Ekkor dominószerűen követték egymást a leminősítések, amelyek nyomán hazánk jelentősen lemaradt régiós versenytársai mögött.
Mindeközben a kedélyek nyugtatása helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményben támadta a jegybanktörvény csütörtökön elfogadott módosítását, azon belül is a jegybanki vezetők javadalmazására vonatkozó részt. Az MNB szerint a Simor András elnök fizetéscsökkentését is meghatározó törvénymódosítás sérti a jegybank függetlenségét, és összeegyeztethetetlen az MNB-törvényben foglalt alapelvekkel.
A Portfolio.hu portálnak nyilatkozó külföldi elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar államháztartás helyzete nem indokolja a hitelminősítő intézetek tegnapi lépését.
Lars Christensen, a Danske Bank térségi elemzője szerint a magyar gazdaság alapmutatói nem támasztják alá a negatív kilátást, az elemző ugyanakkor megjegyezte: ha a kormány nem ismeri fel a kommunikáció fontosságát, akkor súlyos problémákkal kerülhet szembe.
origo.hu
Befolyásos üzletembert fogtak el a hatóságok a Nagybani Piacon
