Nem volt előkészítve, vagy éppen hiányosan, hibásan tervezték a négyes metró építését, a Margit híd felújítását, valamint a Kossuth téri mélygarázs végül elhalasztott építését és a tér tervezett parkosítását egyaránt – olvasható a vizsgálóbizottsági jelentésben. Ugyancsak közös jellemző, hogy egyiknél sem hoztak létre irányításra alkalmas szervezetet, a működtetőegységek működése pedig már a kezdetektől fogva zavaros volt. A megállapítások szerint egyik óriásberuházásnál sem végeztek kockázatelemzést, nem képeztek tartalékokat az előre nem látható, a metróépítésnél viszont gyakran jelentkező műszaki, pénzügyi és jogi problémák kezelésére. – Megdöbbentő, hogy hosszabb beruházási időszak után sem tekintik át az adott beruházás lényeges ismérveit, még akkor sem, ha azok a határidőt és a finanszírozást érintik. A szervezetlenség miatt a fővárosi önkormányzat valamennyi nagyberuházásánál előre jósolható a határidő-túllépés, a költségnövekedés, a finanszírozási forráshiány és az EU-támogatások elvesztésének a kockázata – olvasható a jelentésben, amely jelenlegi formában egyelőre csak tervezet. A fővárosnál zajló nyomozások a legtöbb esetben hűtlen kezelés, csalás, hivatali hatalommal való visszaélés ügyében indultak, az előterjesztés viszont arra mutat rá, hogy a főváros néhány év alatt az Európai Unió előtt is lejáratta magát, például a közbeszerzési jogszabályok folyamatos megsértésével.
A metróbajok gyökerei
Már a négyes, vagy hivatalos nevén DBR metrónak nevezett megaberuházásnál az alapvető kérdésekkel is baj lehetett, hiszen a városvezetés a projekt menetéről sohasem bocsátkozott vitába. A jelenleg 537 milliárd forint összköltségűre becsült metróépítés kezdeteit jól jellemzi, hogy nemcsak a megvalósítás alvállalkozói rendszerének kialakítására, a szerződések szakmai megalapozására sem találhatók adatok, de annak sem találták nyomát, hogy a jármű nyomvonalának kijelölésére milyen megfontolások alapján kerülhetett sor. Ugyancsak a fő bajok közé sorolható a jelentés szerint, hogy a beruházóként a BKV Zrt. szerepe megfoghatatlan volt, hiszen a cég keretein belül működő DBR Metró Projektigazgatóság még ma is mintegy idegen testként működik. Sokat elmond, hogy az igazgatóságon a BKV belső szabályozási rendszerétől független eljárásrendet alakítottak ki, miközben ennek a hatalmas beruházásnak a mai napig nincs hivatalos független főmérnöke. Ismert: az Európai Unió a tervezettnél csaknem 60 milliárd forinttal kevesebbet, pontosan 181 milliárd forintot ítélt szabályosnak. Az elvont támogatás, illetve az állam és a főváros 79:21 százalékos arányú költségmegoszlása alapján a magyar adófizetők pénzéből kell még többet elvenni. Mint kiderült, 2010 első negyedévéig összesen több mint 190 milliárdot költöttünk a négyes metróra. A főpolgármester adós azzal a magyarázattal, hogy a metró miért nem épülhetett meg az orosz államadósság terhére, amikor az orosz fél 1996-ban annak fejében csaknem ingyen megépítette volna.
A vizsgálóbizottsági anyag tételesen feltárta, hogy mivel az EU az igényelttel szemben 56 milliárd forinttal kisebb értékű szerződést fogadott be, az állami költségvetés 36,3 milliárd, míg a főváros 7,1 milliárd forintos többletkiadásra kényszerül, a finanszírozás tavaly elkésve készített felülvizsgálata miatt közel 8 milliárd forintos megtakarításnak mondhatott búcsút a városháza. A megállapítások szerint a metró első szakasza nemhogy rövidebb idő alatt, hanem sokkal olcsóbban is megvalósítható lett volna, azonban a szerződések alapján a többletköltségek kizárólag a fővárost terhelik.
Híd platinából?
Időről időre politikai ráhatások jelentek meg, és alakították a „projekt” menetét – áll a bizottsági öszszefoglaló Margit hídról szóló elemzésében. A tavaly kezdődött, de még ma is tartó hídfelújítás története ugyancsak jól leírható a számokkal: a Fővárosi Közgyűlés két engedélyokiratot hagyott jóvá 2009 májusában és júniusában, a két döntés közötti kéthetes időszak alatt az eredetileg 13 milliárd forintosra tervezett, 6 milliárdos uniós támogatásra pályázott beruházás 30,1 milliárd forintra nőtt. A felújítás költségeinek hullámzása a Hagyó-korszakban kezdődött: 2007 októberében még 21,8 milliárd forintra becsülték a szakemberek, majd a városüzemeltetési főpolgármester-helyettes gondozta terület 2008 januárjára már a fent említett 13 milliárdot hozta ki megfelelő összegként. Arra hivatkoztak, hogy módosítással, „technikai átcsoportosítással” csökkentették a költségeket. Így a tartalékkeret 10 százalékról ötre csökkent, csakhogy a tavalyi döntések idején 20 százalékról 25-re nőtt az áfakulcs. Ilyen „apróságokkal” azonban nem törődött a városvezetés. A jelentés szerint a később 17,1 milliárd forinttal megemelt, a Fővárosi Közgyűlésben kierőszakolt engedélyokirat szakmailag nehezen védhető.
Eltapsolt százmilliók
Törvénysértések sokaságát fedezte fel a vizsgálóbizottság az egyelőre meghiúsult Kossuth téri mélygarázs-beruházás szervezésénél is. A négymilliárd forintosra tervezett építkezés előkészítésére a főváros eddig 290 millió forintot fizetett ki, azonban nemcsak a tervekkel, a tervezett finanszírozással volt baj, hanem a fővárosi önkormányzat cége, a Parking Kft. által kötött megállapodásokkal, a közbeszerzési eljárással, az engedélyeztetési folyamattal. A városháza itt is szaktudás és előkészítés nélkül „dolgozott”: így nem szabad építeni, a kudarc előre látható volt.
A jelentés név szerint egyszer sem említi Demszky Gábort, sem korábbi MSZP-s helyettesei közül a BKV-nál zajló büntetőeljárásban előzetes letartóztatását töltő Hagyó Miklóst. A dokumentumot Bagdy Gábor (KDNP) elnök nyújtotta be a vizsgálóbizottság holnapi ülésére. A testületet a BKV-botrányokkal egy időben hozták létre, miután kiderült: a városházán nemcsak a közszolgáltató cégeknél követhettek el súlyos bűncselekményeket, a nagyberuházásoknál is sokmilliárdos lehet a károkozás.
origo.hu
Nem lesz áram ezen a településen
