Óriási károkozás a fővárosi nagyberuházásoknál

Egyelőre 59,99 milliárd forintos kárt okozhatott a budapestieknek Demszky Gábor főpolgármester és korábbi csapata, az MSZP– SZDSZ-koalíció – derült ki abból a lapunk birtokába került összefoglaló vizsgálati jelentésből, amelyet holnap tárgyal a Fővárosi Közgyűlés nagy értékű beruházásokat vizsgáló többpárti bizottsága. A dokumentum szerint a költségnövekedések mögött több esetben törvénysértések állnak, nemegyszer kimutatható a politikai ráhatás, és joggal vethető fel a személyi felelősség.

2010. 08. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem volt előkészítve, vagy éppen hiányosan, hibásan tervezték a négyes metró építését, a Margit híd felújítását, valamint a Kossuth téri mélygarázs végül elhalasztott építését és a tér tervezett parkosítását egyaránt – olvasható a vizsgálóbizottsági jelentésben. Ugyancsak közös jellemző, hogy egyiknél sem hoztak létre irányításra alkalmas szervezetet, a működtetőegységek működése pedig már a kezdetektől fogva zavaros volt. A megállapítások szerint egyik óriásberuházásnál sem végeztek kockázatelemzést, nem képeztek tartalékokat az előre nem látható, a metróépítésnél viszont gyakran jelentkező műszaki, pénzügyi és jogi problémák kezelésére. – Megdöbbentő, hogy hosszabb beruházási időszak után sem tekintik át az adott beruházás lényeges ismérveit, még akkor sem, ha azok a határidőt és a finanszírozást érintik. A szervezetlenség miatt a fővárosi önkormányzat valamennyi nagyberuházásánál előre jósolható a határidő-túllépés, a költségnövekedés, a finanszírozási forráshiány és az EU-támogatások elvesztésének a kockázata – olvasható a jelentésben, amely jelenlegi formában egyelőre csak tervezet. A fővárosnál zajló nyomozások a legtöbb esetben hűtlen kezelés, csalás, hivatali hatalommal való visszaélés ügyében indultak, az előterjesztés viszont arra mutat rá, hogy a főváros néhány év alatt az Európai Unió előtt is lejáratta magát, például a közbeszerzési jogszabályok folyamatos megsértésével.
A metróbajok gyökerei
Már a négyes, vagy hivatalos nevén DBR metrónak nevezett megaberuházásnál az alapvető kérdésekkel is baj lehetett, hiszen a városvezetés a projekt menetéről sohasem bocsátkozott vitába. A jelenleg 537 milliárd forint összköltségűre becsült metróépítés kezdeteit jól jellemzi, hogy nemcsak a megvalósítás alvállalkozói rendszerének kialakítására, a szerződések szakmai megalapozására sem találhatók adatok, de annak sem találták nyomát, hogy a jármű nyomvonalának kijelölésére milyen megfontolások alapján kerülhetett sor. Ugyancsak a fő bajok közé sorolható a jelentés szerint, hogy a beruházóként a BKV Zrt. szerepe megfoghatatlan volt, hiszen a cég keretein belül működő DBR Metró Projektigazgatóság még ma is mintegy idegen testként működik. Sokat elmond, hogy az igazgatóságon a BKV belső szabályozási rendszerétől független eljárásrendet alakítottak ki, miközben ennek a hatalmas beruházásnak a mai napig nincs hivatalos független főmérnöke. Ismert: az Európai Unió a tervezettnél csaknem 60 milliárd forinttal kevesebbet, pontosan 181 milliárd forintot ítélt szabályosnak. Az elvont támogatás, illetve az állam és a főváros 79:21 százalékos arányú költségmegoszlása alapján a magyar adófizetők pénzéből kell még többet elvenni. Mint kiderült, 2010 első negyedévéig összesen több mint 190 milliárdot költöttünk a négyes metróra. A főpolgármester adós azzal a magyarázattal, hogy a metró miért nem épülhetett meg az orosz államadósság terhére, amikor az orosz fél 1996-ban annak fejében csaknem ingyen megépítette volna.
A vizsgálóbizottsági anyag tételesen feltárta, hogy mivel az EU az igényelttel szemben 56 milliárd forinttal kisebb értékű szerződést fogadott be, az állami költségvetés 36,3 milliárd, míg a főváros 7,1 milliárd forintos többletkiadásra kényszerül, a finanszírozás tavaly elkésve készített felülvizsgálata miatt közel 8 milliárd forintos megtakarításnak mondhatott búcsút a városháza. A megállapítások szerint a metró első szakasza nemhogy rövidebb idő alatt, hanem sokkal olcsóbban is megvalósítható lett volna, azonban a szerződések alapján a többletköltségek kizárólag a fővárost terhelik.
Híd platinából?
Időről időre politikai ráhatások jelentek meg, és alakították a „projekt” menetét – áll a bizottsági öszszefoglaló Margit hídról szóló elemzésében. A tavaly kezdődött, de még ma is tartó hídfelújítás története ugyancsak jól leírható a számokkal: a Fővárosi Közgyűlés két engedélyokiratot hagyott jóvá 2009 májusában és júniusában, a két döntés közötti kéthetes időszak alatt az eredetileg 13 milliárd forintosra tervezett, 6 milliárdos uniós támogatásra pályázott beruházás 30,1 milliárd forintra nőtt. A felújítás költségeinek hullámzása a Hagyó-korszakban kezdődött: 2007 októberében még 21,8 milliárd forintra becsülték a szakemberek, majd a városüzemeltetési főpolgármester-helyettes gondozta terület 2008 januárjára már a fent említett 13 milliárdot hozta ki megfelelő összegként. Arra hivatkoztak, hogy módosítással, „technikai átcsoportosítással” csökkentették a költségeket. Így a tartalékkeret 10 százalékról ötre csökkent, csakhogy a tavalyi döntések idején 20 százalékról 25-re nőtt az áfakulcs. Ilyen „apróságokkal” azonban nem törődött a városvezetés. A jelentés szerint a később 17,1 milliárd forinttal megemelt, a Fővárosi Közgyűlésben kierőszakolt engedélyokirat szakmailag nehezen védhető.
Eltapsolt százmilliók
Törvénysértések sokaságát fedezte fel a vizsgálóbizottság az egyelőre meghiúsult Kossuth téri mélygarázs-beruházás szervezésénél is. A négymilliárd forintosra tervezett építkezés előkészítésére a főváros eddig 290 millió forintot fizetett ki, azonban nemcsak a tervekkel, a tervezett finanszírozással volt baj, hanem a fővárosi önkormányzat cége, a Parking Kft. által kötött megállapodásokkal, a közbeszerzési eljárással, az engedélyeztetési folyamattal. A városháza itt is szaktudás és előkészítés nélkül „dolgozott”: így nem szabad építeni, a kudarc előre látható volt.
A jelentés név szerint egyszer sem említi Demszky Gábort, sem korábbi MSZP-s helyettesei közül a BKV-nál zajló büntetőeljárásban előzetes letartóztatását töltő Hagyó Miklóst. A dokumentumot Bagdy Gábor (KDNP) elnök nyújtotta be a vizsgálóbizottság holnapi ülésére. A testületet a BKV-botrányokkal egy időben hozták létre, miután kiderült: a városházán nemcsak a közszolgáltató cégeknél követhettek el súlyos bűncselekményeket, a nagyberuházásoknál is sokmilliárdos lehet a károkozás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.