Messze túlszárnyalta a várakozásokat s ezáltal a rendelkezésre álló keretet is a cukorgyárak bezárásával érintett települések helyzetének javítását célzó pályázatokra beérkezett kérelmek száma – tudtuk meg a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A tárca sajtóosztályától származó információk alátámasztják azon korábbi találgatásokat, amelyek szerint az új kormány igyekezett több forrást közvetlenül a helyben lakó családi gazdálkodókhoz juttatni. Ez azt is jelenti, hogy a köznyelvben tsz-lobbiként emlegetett nagy agrárcégek kissé rosszabbul jártak, mivel az általuk igényelt fejlesztési forrásokból csoportosítottak át pénzeket a cukorrépa-termeléssel kényszerűen felhagyó termelők számára.
A cukorgyárak bezárásával érintett települések – Kaba, Petőháza, Szerencs és Szolnok – önkormányzatai, vállalkozásai, nonprofit szervezetei, egyházai, természetes személyei igényelhetnek támogatást a Nemzeti diverzifikációs programban (NDP) rendelkezésre álló valamivel több, mint 29 milliárd forintból. A program – az érintett térségekre vonatkozó – a 2007–2010 közötti időszakra szóló diverzifikációs stratégia, amelynek célja megteremteni a cukorgyárak megszűnését követő gazdasági szerkezetváltás alapját. Az NDP keretein belül hat fejlesztési és egy kompenzációs pályázatot hirdettek meg. A kompenzációs jogcím keretében azok a termelők igényelhettek támogatást, amelyek a gyárbezárások idején nem kaptak teljes kárpótlást. Erre 2,6 milliárd forintot hagytak végül jóvá, ami jóval meghaladta az előzetes kalkulációt, s ezért a fejlesztési jogcímekre szánt forrásokat csökkentették.
A vissza nem térítendő támogatás a gazdasági szerkezetátalakítást szolgálja. A program keretében a fejlesztéseket 2011. március 31-ig kell megvalósítani. A kérelmeket tavaly november 16. és december 15. között lehetett benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A Gráf József volt agrárminiszter vezette Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a teljes támogatási összeg kifizetését 2010 végére jósolta. Ehhez képest a kifizető ügynökség még jócskán időben van, ám mivel a pályázatok leadása óta fél év is eltelt, sok gazdálkodó kezdte kétségbe vonni, hogy egyáltalán rendelkezésre állnak-e a források. Az új tárca e tekintetben is igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Kérdésünkre arról számoltak be, hogy bár a beérkezett 3053 kérelem feldolgozása komoly feladatot mért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra, mindent megtesz, hogy a jogszabályokban előírt határidőket betartsa.
A vidéki örökség, a turizmus és a vidéki települések fejlesztése jogcímen tervezett pályázatok értékelése még nem készült el, a mezőgazdasági termékek értéknövelése, üzemek korszerűsítése és a mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt tendereket azonban már elbírálták, s a nyerteseket elkezdték kiértesíteni. Ez mindössze 135 pályázatot és közel 7,5 milliárd forintot érint, ráadásul a tárca ezek esetében is jelezte, hogy e téren is előfordulhatnak még kisebb kiigazítások.
Egyébként a 29 milliárd forintos forrásra a pályázati beadási határidőn belül összesen több mint nyolcvanmilliárd forint támogatási igényt adtak be az érintett régiókban. Petőházán kilencszeres, Szolnokon hét és félszeres, Szerencsen három és félszeres, míg Kabán két és félszeres volt a rendelkezésre álló források túligénylése. A legtöbb, közel negyvenmilliárd forintos forrást a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére beadott pályázók igényelték. E téren volt tapasztalható a legnagyobb mértékű túligénylés, hiszen e célra összesen 10,5 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Ezen belül is a petőháziak voltak a legnagyobb igénylők, így nem meglepő, hogy az e térségből érkező pályázatok elbírálási aránya a legalacsonyabb.
origo.hu
Magyarországon replikázik a spanyol kormány, féltik a melegjogokat
