Kevéssé ismert, hogy az extrém hőség tízszer jobban megviseli a szervezetünket, mint például a szennyezett levegő vagy más kellemetlen környezeti hatások – figyelmeztet Páldy Anna orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója.
– A mögöttünk hagyott évtizedben forróbbak lettek a nyaraink, s ez immár nem tekinthető átmeneti állapotnak. Azzal is számolnunk kell, hogy ez az időszak ugyancsak kitolódik. Magyarországon például 2008-ban már májusban beköszöntött a meleg, és voltaképp szeptember közepéig tartott. A globális klímaváltozással összefüggő, hosszú távra szóló vizsgálatok 2100-ra prognosztizálták azokat a természeti jelenségeket, amelyek a felmelegedéssel függenek össze, de most úgy néz ki, hogy mindez nem a távolibb jövő története lesz, hanem sokkal gyorsabban jön el. A középtávú előrejelzésekben 2020 és 2050 között a nyári időszak felét az úgynevezett hőségnapok teszik majd ki. Erre az állapotra pedig inkább illik a szubmediterrán klíma meghatározás, mint amit mi mérsékelt égövi nyárnak tartunk.
– Igen ám, de a mediterrán térségekben más az emberek életmódja. A hőség elleni védekezés évezredek óta tudatos, az épített környezettől kezdve a ruházkodásig, az étkezésig. Mi hogyan tudjuk mindezt „behozni”?
– A felismerés már megvan, az alkalmazkodásunk – legalábbis a felvilágosítás terén – megkezdődött. Már 2000-ben foglalkoztunk a klímaváltozás egészségkárosító hatásainak felmérésével. A kutatások ekkor kimutatták, hogy 1992 és 2003 között tizenegy hőséghullám érkezett hozzánk, s e behatással Budapesten hétszáz ember halálát lehetett összefüggésbe hozni. A lakosság felkészítése és a védekezés miatt is fontos lépésnek tekinthető, hogy több nagyvárossal együtt 2004-ben Budapest is bekapcsolódott az időjárásnak az egészségünkre veszélyes hatásait előre jelző európai nagyvárosok sorába. Ez többek között azt jelenti, időben tudjuk a lakosságot tájékoztatni, hogy a kritikus napokra ki-ki lehetőségeihez képest fel tudjon készülni.
– Elméletileg már tudjuk, hogy szervezetünket miként kellene kímélni akkor, ha huzamosabb ideig árnyékban is harminc fok feletti hőmérsékletet mérnek. De nemigen látni olyan munkaköri leírást, amely a „hőségnapok” idején limitált teljesítményt engedélyezne. Sőt magunk is ugyanazt a tempót erőltetjük magunkra, amit normális körülmények között megszoktunk.
– Mi is azt látjuk, hogy e tekintetben vajmi keveset változtak a munkakörülmények. Az újabban épült lakó-, illetve középületek tervezésénél is ritkán tapasztalható, hogy figyelembe vették a forróság elleni védekezést. A modernnek mondott, üvegablakos toronyházak e szempontból valójában korszerűtlenek. A hő- és fényvédő homlokzat mellé légkondicionálás „jár”, de e szerkezetek, miközben az egyik helyen hűtenek, közben „kinyomják” a hőt a város légterébe. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a sűrűn beépített negyedekben néhány fokkal mindig magasabb lesz a hőmérséklet. Hozzájárul mindehhez a felforrósodott aszfalt esti hőkibocsátása is.
A klimatizálásnál el szoktak feledkezni arról is, hogy számos légzőszervi megbetegedés hozható összefüggésbe azzal, ha magát a készüléket és a rendszert nem tisztítják, hisz a benne megtelepedett kórokozók, baktériumok a légtérbe kerülnek. A túlzott hűtés pedig ízületi és tüdőgyulladást okozhat. Az emberi szervezet szempontjából már az is jó közérzetet okoz, ha a zárt helyen öt fokkal „hűvösebb” van, mint a szabad ég alatt. Élettanilag és a szellemi koncentrációt tekintve a plusz 27 fokos hőmérséklet még elviselhető – magyarázza saját munkahelyi környezetéből kiindulva Páldy Anna. Irodájának szerencsére kedvező a tájolása, a legutóbbi felújításnál ragaszkodott a kőpadozathoz, jól lehet szellőztetni és árnyékolni is – utal az alkalmazkodás apró fortélyaira. Meggyőződése, amit más, a klímaváltozással foglalkozó szakemberek szintén jó ideje hangoztatnak, hogy az új irodaépületek és családi házak okos szigetelésével, a kisebb ablakokkal, átriumos, belső udvarok tervezésével nemcsak a jövendőbeli életünket könnyíthetnénk meg. Csökkenteni lehetne a klimatizáló- és légkavaró készülékek működésével járó megnövekedett energiafogyasztást.
Halasztott műtétek
– Az ellenségemnek sem kívánom, hogy negyvenfokos hőségben egy elsötétítőfüggöny nélküli kórteremben pácolódjon – mondja a Szent László Kórház tízemeletes betonépületében egy beteg. Abban reménykedik, hogy a beavatkozást ilyen körülmények között elhalasztják, s otthon „bekkeli ki” a forró időszakot.
Valóban volt már rá példa, hogy az előre jelzett harmadfokú hőségriadó miatt bizonyos típusú műtétet elhalasztottak. Hogy az óvatosság ilyenkor indokolt, arra mutat, hogy 2007-ben egy gyógyszerkísérlet gyakorlati kipróbálásától is eltekintettek, ugyanis a hőségben az emberi szervezet másképp reagált volna – tudom meg az Országos Környezet-egészségügyi Intézetben.
S ha már a gyógyító intézményeknél tartunk, a műtőkben és az intenzív osztályokon követelmény ugyan a megfelelő hűtéstechnika, ám ez nem vonatkozik más egységekre, ahol olykor még az elsötétítőfüggöny is hiányzik az ablakokról.
A Heim Pál Gyermekkórház honlapjára még időben feltették a hőségriadótervet, amelyben részletesen elmagyarázzák a szülőknek, hogy miként lehet akár a privát életben, akár a kórházi tartózkodás alatt ilyenkor óvni gyermekeiket.
– A hirtelen felszökő láz, a folyamatos sírás, a nyugtalanság miatt eleve sok folyadékot és energiát veszít a kisgyerek. Ha ehhez a fokozott hőterhelés is hozzájárul, megnő a kiszáradás veszélye. Megtörténik, hogy ezért kell néhány napig orvosi ellenőrzés alatt tartani a kicsiket. Előfordul az is, hogy a halasztható műtéteket a hőség időszakában más időpontra jelölik ki – erősíti meg Bancsik Ildikó kommunikációs igazgató. Ő is csak azt tudja mondani, hogy még a legújabb épületeinknél is luxusberuházásnak számított a kórtermek és más rendelő-, ellátórészlegek klimatizálása. Csak a laboratóriumokban, a precíziós műszerek karbantartásánál, a súlyosabb állapotú, lázas betegek ápolásánál van lehetőség megfelelő technikai hűtésre. Van néhány mobil klímaberendezésük, ezeket próbálják ide-oda irányítani. A felvételre váróknak teát tesznek ki, a nővérek a szokásosnál jobban figyelnek a fekvőbetegek folyadékpótlására. Csak mellékesen jegyzi meg, hogy a hőségnapok az intézmény költségvetésére is kedvezőtlenül hatnak. Az áramfogyasztás felér a téli évszakéval, és a vízszámla is megnő. Amúgy a munkatársainak komoly önfegyelemre és rendkívüli türelemre van szükségük, hiszen ilyenkor mindenki sokkal fáradékonyabb, ingerültebb – teszi hozzá.
Több a riasztás
Déli látkép. Bevásárlószatyorral tántorgó aggastyán, izompólós, sörszagú egyedek, a hetes fokozatú – csaknem a legveszélyesebb – UVB-sugárzás közepette gázvezetéket fektető, aszfaltot bontó, félmeztelen férfiak. A belső negyedek üzleti portáljában saját mocskukban fekvő hajléktalanokra záporozó fúrás, fékcsikorgás alapzaját mentőautók vijjogása tetézi. – Már megint rosszul lett valaki – legyintünk, s araszolunk tovább a járda árnyékosabb oldalán.
Az Országos Mentőszolgálatnál az extrém hőmérsékletű időszakokban, így e napokban is húsz-harminc százalékkal magasabb a riasztások száma. A hőség, a zaj, a sietség, a tömeg, a közlekedés, a levegőbe kerülő káros anyagok együttes rombolása főleg Budapesten teszi meg a magáét. A hívások leggyakoribb okai az ájulások, a keringési zavarokra visszavezethető rosszullétek, a figyelem lankadásával összefüggő közlekedési balesetek. Ennek ellenére azt érzékelik, hogy a négy-öt éve működő előrejelző rendszer, az orvos-meteorológusok tájékoztatása jó hatással van a lakosság jelentősebb részére.
Ritkán szoktuk megkérdezni, hogy maguk a mentők hogyan bírják ilyenkor a terhelést, s milyen az ő munkavédelmi hátterük.
– A helyzet az, hogy duplán szenvednek a mentőkocsiban, a beteg a rosszulléttől vagy a sérüléstől, a munkatársaink pedig a hőségtől – igyekszik humorral enyhíteni a helyzetképet Győrfi Pál szóvivő. A 950 járműből mindössze 173-ban van léghűtés, ezeket az utóbbi két évben vásárolták. A szolgálati idő folyamatos tizenkét órát jelent, a pihenőidő húsz perc, legfeljebb ezt lehet megtoldani valamivel, ha a feladataik megengedik. A könnyítés anynyi, hogy az öltözék lazább lehet, ivóvízről gondoskodnak. s Győrfi saját „terepmunkájából” ismeri azt a technikát, miszerint ha a kórházban, a célállomásnál van egy szusszanásnyi idejük, igyekeznek hideg vízzel megmosakodni.
Rendkívüli megállás
Életet menteni kell, utazni pedig, ha nem is kötelező, de bizonyos esetekben elengedhetetlen. A kispénzűek, a nagycsaládosok, a repülőúttól idegenkedők, a sztrádák bedugulásától szorongók közül kerülnek ki azok, akik ilyenkor a vasúti közlekedést választják. A nemzetközi társaságok által működtetett szerelvényeken a léghűtés természetes, a higiénés megpróbáltatásoktól sem kell nagyon rettegni. De jó kis kelet-közép-európai tapasztalatainkra alapozva, ha épp hosszabb ideig és nem kiemelt vonalon utazunk, túlélőcsomagként mindenképp ajánlatos több tucat higikendőt, WC-papírt, valamilyen szagelterelőt s külön kézmosásra alkalmas vizet összekészíteni. Az éremnek persze két oldala van, a saját tapasztalatokon túl az általános helyzet, a technikai háttér s a hőséggel összefüggésben az utazásunk biztonságáról gondoskodók túlzott igénybevételét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A MÁV-Start Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint az általuk működtetett kocsik mindössze negyven százalékában van légkondicionáló vagy léghűtő berendezés. Állítják, hogy az utóbbi időben a tisztasággal kapcsolatos panaszok csökkentek, ami jórészt annak is köszönhető, hogy 2008-tól háromszáz embert képeztek ki az ezzel öszszefüggő feladatokra, különös tekintettel az illemhelyek állapotára. A kellemetlenségek forrása, hogy míg a nemzetközi járatokon úgynevezett zárt rendszerű vécéket üzemeltetnek, a hazaiakon ezek aránya tizenhárom százalék. Így egyelőre a végállomásokon történő fertőtlenítéssel, a vízöblítés zavarainak elhárításával, a kéztörlő és a vécépapír folyamatos pótlásával igyekeznek civilizáltabbá tenni az utazást. Ha a hőség miatt rosszul lenne valaki, a kalauz mobiltelefonon szól az üzemirányító szolgálatnak, ahonnan értesítik a mentőket. Ilyenkor lehetőség van a vonat rendkívüli megállítására is. Ahogyan a mentőszolgálatnál, itt sincsenek „dédelgetve” azok, akik azért felelnek, hogy épen, egészségesen célba érjünk. Igaz, védőruha, korlátlan mennyiségű ásványiz és óránként tíz-tizenöt perces pihenőidő jár nekik.
Az erős napsütésnek leginkább a tolatásvezetők és a kocsirendezők vannak kitéve. A pálya és a külső technikai eszközök karbantartásától sem lehet eltekinteni, éppen ellenkezőleg. Folyamatosan mérik a sínek hőmérsékletét, ha ezek bizonyos pontokon 45 Celsius-fokot mutatnak, fokozott pályaellenőrzést rendelnek el. Nemcsak az aszfalt olvad a lábunk alatt, a tartós kánikula a sínek ötven-hatvan fokos felmelegedését és deformálódását is előidézheti. Ha boldogabbak nem is leszünk ettől az újabb veszélyforrástól, de legalább tudjuk, hogy egy forró júliusi napon miért tartott a Frankfurt–Linz–Budapest-útvonal az eredeti menetidőnél öt órával tovább.
Szahara a nagyvárosban, különböző alkalmazkodási technikák, tudatos védekezés. Egy biztos: valami új köszöntött ránk, amivel, ha nem is kellemes, de ajánlatos megbarátkoznunk.
origo.hu
Így fog kinézni a parajdi sóbánya ha elönti a víz
