Vita az IMF-hitelről a közgazdászok között

Eltérően ítélik meg hazánk helyzetét a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalási lehetőségeket illetően a lapunknak nyilatkozó közgazdászok. Míg Varga István szerint Magyarországnak nem az IMF-fel, hanem elsősorban Brüsszellel kell tárgyalnia az államháztartási hiány csökkentéséről, addig kollégája, Róna Péter úgy látja, kockázatos eltávolodnunk a valutaalaptól.

Élénk vita folyik a közgazdászok között arról, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott eredménytelen tárgyalások után hazánknak milyen stratégiát érdemes alkalmaznia a hitelezőinkkel szemben. Varga István közgazdász lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az IMF-nek 2008 októberében olyan szándéknyilatkozatot küldött, amelynek feltételeit a másik fél diktálta. – Ha a hitel három hónap múlva kifut, a szándéknyilatkozat is érvénytelenné válik, az EU-val azonban egy életre szóló házasságot kötött az ország – magyarázta Varga István, utalva arra, hogy nyilatkozataiban Orbán Viktor miért Brüsszel és nem a valutaalap felé orientálódik. Mint ismert, csütörtökön a miniszterelnök a parlamentben azt hangsúlyozta, hogy az EU-val továbbra is kész tárgyalni a kormány, felszólalásából ugyanakkor arra lehetett következtetni, hogy az IMF-fel, a korábbiaktól eltérően, nem feltétlenül törekszik a kabinet új megállapodásra.
Varga István szerint a hiánycélnál is fontosabb kérdés jelenleg a folyó fizetési mérleg problémája, mint fogalmazott, a kormánynak most a jövedelemkiáramlást kell meggátolnia. – Jelenleg 36-38 milliárd euró parkol feleslegesen hazánkban, a pénzt spekulatív céllal hozták ide a befektetők annak érdekében, hogy minél több hasznot vigyenek ki. Ezt a folyamatot kell leállítani – húzta alá a szakember, aki szerint csak az első negyedévben 1,5 milliárd euró távozott az országból a bankrendszeren, a multinacionális cégeken keresztül. Varga úgy látja, a kormány vállalta, hogy az eltorzult piaci viszonyokat megváltoztatja, jelenleg ugyanis a spekulánsok a médián keresztül megteremtik azt a hangulatot amely határidős ügyleteik számára kedvező. A közgazdász szerint hosszú távon Magyarországnak nincs szüksége az IMF-re, s idén októberben Budapest képes lesz törleszteni a lejáró tartozásait.
Ennél pesszimistábban látja helyzetünket Róna Péter közgazdász, aki szerint igenis adódhatnak nehézségek az év utolsó harmadában a hitel visszafizetése körül.
– Magyarország eltökélt, hogy tartja a 3,8 százalékos hiánycélt, és mindent a hitelszerződésnek megfelelően teljesít. Lehet, hogy kapunk forrásokat a piacokról ehhez, ám közel sem biztos – mutatott rá a szakember, hozzátéve: az IMF-től való eltávolodásunk kockázatos. Róna szerint egyelőre bizonytalan a helyzet a nemzetközi pénzpiacokon, nem látni, hogy vége lenne a válságnak. A közgazdász úgy látja, a valutaalap jóindulatúan viszonyult hazánkhoz, míg Brüsszel „badar ellenvetéseket hozott fel”.

Magyarország gúzsba kötve? Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint a magyar kormány előbb-utóbb rákényszerül a tárgyalások folytatására az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Neil Shearing, a Capital Economics vezető felzárkózó piaci közgazdásza szerint hazánk az idei év hátralévő részében jó eséllyel elboldogul az IMF nélkül is, ám végül – az év végén vagy 2011 elején – rákényszerül arra, hogy ismét felvegye a kapcsolatot a valutaalappal. Shearing úgy látja, az EU nem lesz hajlandó arra, hogy az IMF bevonása nélkül nyújtson további támogatást Magyarországnak. (MTI)