Megváltozott a világ, így az EU-nak is végig kell gondolnia szerepét. A fejlettebb országok gazdasági súlya folyamatosan csökken, miközben az ázsiai országok dinamikusan nőnek – elemezte lapunk kérdésére Lóránt Károly közgazdász Orbán Viktor kormányfő hét elejei beszédének tartalmát. A magyar miniszterelnök a külképviseletek vezetőinek értekezletén arról beszélt, hogy egy új világrend van kialakulóban, amelyben megnő az állam szerepe és – utalva a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való együttműködésre – Magyarország csak olyan megállapodásokat köthet, amelyekből több előnye, mint hátránya származik.
*
Lóránt Károly szerint az Orbán Viktor által említett uniós összefogás Oroszországgal teljes mértékben indokolt, ugyanis a két térség gazdaságilag egymásra van utalva: a nyugati-európai országok fejlettebb technológiával rendelkeznek, miközben Moszkva nyersanyagokban gazdag.
A szabad piacgazdaság délibábjától vissza kell térnünk a szabályozott gazdaság pályájára, ami az állami szerepvállalás erősítésével függ össze. Fel kell számolni a mára eluralkodott kaszinókapitalizmus bástyáit, tarthatatlan ugyanis, hogy egyesek a közteherviselést elkerülve adóparadicsomokba menekítik vagyonukat. A megtakarításokat tudatos politikákkal termelési célokra kell fordítani, hogy ne a spekulációkban testesedjenek meg, hanem a fejlesztéseket finanszírozzák – érvelt Lóránt Károly, miért elfogadhatatlan mára a piac mindent megold típusú szemlélet. A közgazdász szerint a kialakuló új világrend szellemében Magyarországnak is újra kell értékelnie távol-keleti és oroszországi gazdasági kapcsolatait, meg kell találni az olyan együttműködési szálakat Kínával, amelyek kölcsönösen előnyösek, de elsősorban az EU-nak kell felülvizsgálnia működési rendszerét.
A lapunk által megkeresett Szegő Szilvia, a Magyar Nemzeti Bankban korábban pénzügyekkel foglalkozó szakember is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nem egyedül, hanem régiós-uniós szintű összefogással tudja hatékonyan képviselni gazdasági érdekeit. – Ez diplomáciai, politikai kérdés, ügyesen kell tárgyalni az ország képviselőinek, hogy számunkra kedvező folyamatok induljanak el. A legfontosabb az lenne, hogy történjenek lépések a nemzetgazdasági ipart tönkretevő kínai importáru visszaszorítására. Peking terjeszkedési politikájának fékezése azonban nem csak Budapest hatásköre, ebben kellene például közösen fellépniük a visegrádi és az uniós országoknak – mutatott rá a pénzügyi szakember. Szerinte mindenképpen bővíteni kellene országunk hitelezői körét, ez teremti ugyanis meg a feltételeit annak, hogy a jelenleginél jobb feltételek mellett jussunk a kölcsönökhöz. Egyfajta kiutat jelenthet szerinte az IMF-től és a nyugati pénzügyi rendszertől való függőség csökkentésére a korábban többször felmerült, de eddig még csak tervek szintjén létező ázsiai hitelfelvétel. Kínának is érdeke lehet, hogy tőle vegyük fel a kölcsönöket és neki fizessük a kamatot, azonban olyan megállapodást kell kötni, amely például kereskedelmi vonalon csökkenti a hazánkra nehezedő nyomást.
A Nemzeti érdek segítése. A 2011-es soros magyar EU-elnökség idején lesz lehetőség magyar szempontok megjelenítésére is, bár az igazi magyar érdeket az elnökségi feladatok korrekt végrehajtása jelenti – mondta Martonyi János külügyminiszter a külképviselet-vezetői értekezleten tegnap. Martonyi szerint Magyarországon egyrészt világos, érték- és érdekalapú stratégiára van szükség, másrészt meg kell találni az azonnali cselekvést igénylő legfontosabb feladatokat.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a külképviselet-vezetői értekezleten arról beszélt, hogy új közbeszerzési törvény készül és lép hatályba 2011 első fél évében. A miniszter előadásában fontosnak nevezte a nemzeti érdekek, a kis- és középvállalkozói, a magyar tulajdonosi érdekek segítését a jogállamisággal és az európai uniós jogszabályokkal összhangban. Kifejtette, jelentősen növelni szeretnék az állam szerepét a közbeszerzéseknél és pályáztatásoknál.
origo.hu
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: nem a magyar érdekeket képviselte Ruszin-Szendi Romulusz
