A jövő évi költségvetéssel folytatódik a családtámogatások bővülése, összesen 4800 milliárd forintot tesznek ki a családokat érintő intézkedések. A 2026-os költségvetésben egyrészről megjelennek az idei évben elindított támogatások, mint július elejétől a csed és a gyed szja-mentessége vagy október elsejétől a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó szja-mentessége, előbbi tíz, míg utóbbi kétszázmilliárd forintot hagy éves szinten a családoknál – ismertette lapunk megkeresésére a nemrég elfogadott 2026-os költségvetés családsegítő elemeit Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Hozzátette, ezzel a már eddig is jelentős családtámogatási rendszer még szélesebb körűvé válik.
Fotó: Shutterstock
A júliusi ötvenszázalékos emelést követően újabb ötven százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, így jövőre egy gyermek esetén húsz-, két gyermek esetében negyven-, míg három gyermek esetében 66 ezer forint adókedvezményt igényelhetnek a szülők gyermekenként. Ezt a támogatást nemcsak az anyák, hanem az apák is igénybe vehetik, így pedig az szja-mentesség mellett is tudja segíteni a háztartások helyzetét. A családi adókedvezmény révén jövőre 580 milliárd forint maradhat a családoknál – sorolta.
Az szja-mentesség bővítése is folytatódik, a negyven év alatti kétgyermekes édesanyák januártól életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége alól, ez 100-120 ezer édesanyának 120 milliárd forint többletjövedelmet jelent. Ezen felül a harminc év alatti anyák szja-mentessége már az átlagbér felett is igénybe vehető lesz, így ez további negyvenmilliárd forintot hagy az érintetteknél 2026-ban. Vagyis a gyermeknevelés mellett dolgozó anyák és családjaik egyértelműen a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesei – mutatott rá Molnár Dániel.
Ezek mellett olyan, évek óta a családok helyzetét segítő programok, mint az ingyenes tankönyv, a lakástámogatások (csok) és a babaváró hitel is fennmaradnak 2026-ban, amelyek együttes értéke megközelíti a nyolcszázmilliárd forintot.
A költségvetés ugyanakkor nem csak a családoknak kedvez.
A pályakezdő fiatalok is jelentős támogatáshoz jutnak.
A 25 év alattiak szja-mentessége jövőre is fennmarad, ez csaknem 240 milliárd forint támogatást jelent azok számára, akik még csak most kezdtek el dolgozni, így a tapasztalat hiányában fizetésük még alacsony, ellenben életkezdésük jelentős költséggel jár. Esetükben további segítséget jelent a munkáshitel is. A szabad felhasználású, kamatmentes hitel rengeteg különböző élethelyzetben segítheti a fiatalokat, felhasználható akár vállalkozásindításhoz segítségként vagy lakásvásárláshoz önrészként is, ezáltal támogatva az életkezdést.
Regős Gábor, a Gránit alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, a fiatalok legfontosabb – és talán a mostani körülmények között legnehezebb – feladata az önálló lakhatás biztosítása. Itt a csok plusz jelent leginkább segítséget. Amint írtuk, a falusi csok pedig azoknak is kedvez, akik további gyermeket már nem terveznek. A lakhatási tőkeprogram ugyanakkor várhatóan érdemben hozzá tud járulni új lakások elkészüléséhez, így ez várhatóan a fiataloknak is segítséget nyújt. Regős Gábor emlékeztetett, a most bővülő családi adókezdvezmény a családosok támogatásának 2011 óta fontos eleme. Kiemelte, a kétgyermekes anyák szja-mentessége az idei adócsökkentési program legjelentősebb eleme, az MNB becslése szerint 2029-re ennek költsége a GDP 0,6 százalékát teszi majd ki.
A gyermeket vállalók kedvezményeinek növelése a fogyasztásra lesz várhatóan kedvező hatással, tehát ez már önmagában elősegíti a GDP növekedését. Persze jó lenne, ha a gazdasági növekedést jövőre már nemcsak a fogyasztás tudná támogatni, hanem a beruházások és az export is érdemben beindulnának.
Makrogazdasági szempontból fontos felhívni a figyelmet, a költségvetés helyzete igencsak feszített, és a hiánycél tartása nem lesz egyszerű – az idei gazdasági teljesítmény, amire a jövő évi növekedést alapozzák, elmarad a várttól. Ugyanakkor a jövő évi növekedést is számtalan kockázat övezi: a külső kereslet alakulása, a vámháború vagy éppen az orosz–ukrán háborúval vagy éppen a szankciókkal kapcsolatos fejlemények. Így remélhetőleg nem kell a fiskális fegyelem további lazulására számítani a választások közeledtével, hiszen az a makrogazdasági egyensúly szempontjából kedvezőtlen lenne. A fiskális lazulás elmaradását a kormányzat azzal indokolja, hogy az idénre tervezett 4,1 százalékos hiányt jövőre 3,7 százalékra szeretné leszorítani.
