Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2026-os költségvetés is biztosítja majd hazánk gazdaság- és társadalompolitikai eredményeinek megőrzését és a további kormányzati célok elérését. Ezzel párhuzamosan kiemelten kezeli a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás megerősítését. Középpontjában – a gazdasági növekedés ösztönzése mellett – a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentése áll.
A növekedést úgy kell lendületbe hozni, hogy abból a társadalom, illetve a gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön, különösen a családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások. Ehhez több intézkedés ad segítséget. Így például mindezt támogatja:
- a Magyar falu program bővítése,
- a többgyermekes édesanyák adómentességének fokozatos bevezetése,
- a nyugdíjas állampolgároknak biztosított áfa-visszatérítés,
- a Vidéki otthonfelújítási program, a fiatal korosztálynak szavatolt kedvező hitelkonstrukciók,
- valamint a Jedlik Ányos energetikai program is.
Mindemellett a Demján Sándor-program a magyar kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására, míg a 150 új gyár program a hazai ipari kapacitások bővítésére és a munkahelyteremtésre összpontosít.
A költségvetési törvényjavaslat emlékeztet arra, hogy a gazdaságpolitikai akcióterv alapján intézkedések születtek a fiatal munkavállalók lakhatásának segítésére béren kívüli juttatás keretében. Továbbá döntöttek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint a Szép-kártya-juttatás lakáscélú felhasználhatóságáról. Szintén kedvező lépés volt, hogy a kormány a 2025. január 1-jével újraindított Vidéki otthonfelújítási programot kiterjesztette a nyugdíjasokra és a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyekre.
A dokumentum rámutat arra is, hogy hosszabb távon a magánszálláshely-kiadás feltételeinek szigorításával, a lakhatási tőkeprogram elindításával, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítésével a lakáspiac kínálati oldalát is ösztönözni és erősíteni tudja a kormányzat a megfizethetőség javítása érdekében. Az adó- és járulékpolitika terén a kormány kiemelten kezeli a további adminisztrációcsökkentési intézkedések végrehajtását is. Ilyenek például a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javításáért hozott intézkedések, úgymint az alanyi áfamentesség értékhatárának megemelése, az automatikus fizetési könnyítések összeghatárának emelése. Ezeken kívül csökken az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséggel érintett ügytípusok köre, elindul a helyszíni ellenőrzések digitalizációja is.
A stabilitás és a tervezhetőség erősítése érdekében a következő év költségvetését az Országgyűlés a parlamenti nyári szünetet megelőzően tárgyalja, így hazánk már az év közepén rendelkezhet a költségvetés részletes számaival.
A gazdasági növekedésre a fentieken túl erősen hat a külpiaci környezet. Ezzel kapcsolatban Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre továbbra sem csökken a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság. A külpiaci kereslet továbbra is gyenge, nem látni a fordulat jeleit a legfontosabb külpiacunkon, a német gazdaságban, jelentős részben a vámháború okán. Fordulatra a kivitelt és az ipari termelést illetően az idei második félévtől lehet számítani, ekkorra várhatóan a kereskedelmi feszültségek is enyhülnek majd a megállapodások nyomán, míg év vége felé a zajló nagyberuházások is fokozatosan termőre fordulnak. Ez várhatóan a beruházások esetében is fordulatot generál majd, itt viszont már korábban, akár a második negyedévben is növekedés jöhet a Demján Sándor-program év eleji elindítása nyomán. Ugyanakkor még ezzel együtt is a fogyasztás lehet a növekedés fő motorja.
