Elfogyott a pénzünk

Az idei év első felében fél százalékkal kevesebbet vásárolt az átlag magyar, mint egy évvel korábban. A vásárlóknak továbbra is fontos, hogy megfizethető áron jussanak jó minőségű áruhoz, de az is, hogy ma már azok is inkább nekiállnak főzni, akik eddig vendéglőben ebédeltek – áll a GfK legfrissebb felmérésében.

Összességében fél százalékkal esett vissza a napi cikkek fogyasztása 2010 első felében a korábbi negatív csúcsot jelentő tavalyi első félévhez viszonyítva – hangzott el a GfK sajtótájékoztatóján. Akárcsak a kelet-közép-európai régióban, nálunk is emelkedett az otthoni fogyasztás: az emberek inkább otthon főznek, s ehhez friss zöldségeket és fagyasztott-hűtött ételeket használnak, valamint a „gondűző” alkoholt is inkább hazaviszik. Meglepő ugyanakkor, hogy amíg magunkon spórolunk, házi kedvenceinken nem; az állateledel-vásárlás mennyisége ugyanis emelkedést mutat. A szolgáltatások egy részét is házi praktikákkal helyettesítik az emberek. Több hajfesték fogy például, mint korábban, s növekedett a fagyasztott készételek forgalma. A befőzésre és takarítási célra is használható ecet iránti igény pedig meredeken emelkedett az első fél évben.
Szeszes italra és dohányárukra tíz százalékkal többet, ruhára ugyanennyivel kevesebbet költöttünk, mint tavaly. Energiára nyolc százalékkal többet fizettek az emberek, mint egy éve.
A vásárlási szokások változóban vannak. Az első fél évben az emberek minden korábbinál jobban keresték az akciókat, kiárusításokat. Ezeket leginkább a hipermarketekben találták meg, így ezek forgalma nem érezte meg a vásárlóerő csökkenését. Ugyancsak komoly árengedményekkel csalogatták a vásárlókat a diszkontok, amelyek szintén hasznot húztak az első hat hónapból. Meglepő módon a kisboltok is a nyertesek közé tartoznak. Az emberek ugyanis több alkalommal kevesebbet vásárolnak, mert úgy érzik, így kevesebbet költenek, ami nem feltétlenül igaz. Az ilyen igényekhez pedig leginkább a kis boltok, azon belül is a kereskedőláncokhoz kapcsolódó üzletek kínálata igazodik.
Kozák Ákos, a GfK igazgatója negatív jelenségként említette, hogy a hazai fogyasztásnak 26 százalékát teszi ki az élelmiszer, ami jelentős romlást jelent a néhány évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest, nem is beszélve a fejlett országok 10-15 százalék közötti értékéről. Régiós összehasonlításban hazánk Horvátországgal együtt a rangsor alján áll, hiszen e két országon kívül mindenütt legalább néhány százalékkal emelkedett a napi cikkek fogyasztása. A listavezető trió, Lengyelország, Oroszország és Ukrajna pedig egyenesen tíz százalék fölötti növekedést produkált. A jövőről szólva a kutatók elmondtak, hogy az idei évben várható 2,3 százalékos, illetve a 2011-re várható hasonló mértékű keresetnövekedés rövid távon semmiképpen nem eredményezi majd a kereskedelmi forgalom dinamikus emelkedését, így a 2007-es csúcsév szintjét csak évek múlva érheti el a hazai kereskedelem.