Helyreállt az állam és az egyházak kapcsolata

A második Orbán-kormány bizonyította, hogy betartja a történelmi felekezeteknek tett ígéreteit. Lépéseket tett az egyházi közintézmények hátrányos megkülönböztetésének a felszámolására, sőt felelevenítette az egyeztetéseket egy újfajta, közös társadalmi szerepvállalás érdekében is.<br />

Joó István
2010. 09. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megalakulásától élénken képviseli a második Orbán-kormány és a mögötte álló Fidesz–KDNP-pártszövetség azokat az embereket, akik hívők, illetve akik a keresztény értékeket, tágabban a tízparancsolat értékeit vallják. Ugyanez vonatkozik e nagyarányú társadalmi többség vallási közösségeire, különösen a történelmi egyházakra. Alapvető fordulat ez, hiszen hat-nyolc éven keresztül egyházellenes politika folyt, a balliberális kormányok mindinkább befagyasztották a kommunikációt a meghatározó felekezetekkel, állami feladatokat átvállaló intézményeiknek pedig nem biztosították azt a mértékű finanszírozást, ami a törvények szerint jár. A jobbközép hatalom visszaadta e terület becsületét: államtitkársági rangra emelte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) keretei között az egyházakkal való foglalkozást. Az egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár az eredetileg református lelkész Szászfalvi László lett.
Június elején úgy módosították a parlamentben a közoktatási törvényt, hogy ismét nem éri anyagi sérelem azokat a településeket, amelyek – például forráshiányosságuk miatt – az általuk üzemeltetett iskolát egyházi fenntartásba kívánják adni. A Gyurcsány-kormány korábban a közoktatási törvényt úgy módosította, hogy az állami normatíván felüli egyházi kiegészítő támogatást öt éven át köteles saját költségvetéséből fedezni az intézményét felekezeti kézbe adó helyhatóság. Most visszaállt e téren a diszkriminációmentes állapot, ismét lehetőség van a kis iskolák ilyesfajta megmentésére. Az Orbán-kormány, érintett minisztériumain, államtitkárságain keresztül jelenleg intenzíven dolgozik azon, hogy az egyházi közintézmények többé ne szenvedjenek hátrányos finanszírozási megkülönböztetést. Őszi törvényalkotási programjába belevette az egyházak támogatásának a rendezését, azt, hogy egyenlő mértékű támogatást kapjanak intézményeik az állami-önkormányzati közintézményekkel. Utóbb a jobbközép kormányerő kinyilvánította, hajlandó már idén ősszel egymilliárd forintot törleszteni az iskolafenntartó egyházaknak abból a négymilliárd forintos állami tartozásból, amelyet a számvevőszék feltárása ellenére sem ismertek el a Gyurcsány–Bajnai-kormányok. Rövidesen ismét öszszeül a sok éve mellőzött vatikáni–magyar vegyes bizottság, ami a katolikus egyház hitéleti-közszolgálati finanszírozását kijelölő vatikáni megállapodás teljesülését hivatott ellenőrizni.
A hivatalba lépése utáni hetekben Szászfalvi államtitkár folyamatosan felkeresett egyházi vezetőket határon innen és túl. Augusztus második felében a szóban forgó államtitkárságon, illetve Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságán jártak a négy (katolikus, református, evangélikus és zsidó) történelmi felekezet vezetői. A megbeszélések egyik fő témája az volt, miként válhatna összehangolttá a kormány és az egyházak erőfeszítése a leszakadt térségek hátrányos helyzetű lakosságának szociális, oktatási-képzési megsegítésére, illetve a szórványmagyar közösségek gondozására, közösségerősítésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.