A kisvállalkozások támogatásának következő állomásaként lapunk értesülései szerint a kormánypárti képviselők tovább szigorítanák a tavaly ősszel elfogadott, tisztességtelen kereskedelmi magatartásról szóló törvényt. Többek között megtiltanák, hogy a kereskedő három százaléknál nagyobb üzletfejlesztési, visszatérítési vagy polcpénzként elhíresült sarccal sújtsa beszállítóit. A jelenlegi szabályozás szerint csak a túlzottan magas térítés minősül tisztességtelen magatartásnak. Szintén jelentős változás, hogy a korábbi 30 napos fizetési határidőt felére csökkentenék a zöldség-gyümölcs és a romlandó áruk esetében. Igaz, a tejtermékek és a húsféleségek esetében csak a szavatossági idő lejártával indítanák a stoppert. Ehhez kapcsolódik, hogy a tervezet szerint a kereskedő nem küldhetné vissza a termelőnek, beszállítónak visszáruként a nyakán maradt árut.
A javaslat megfogalmazói a tisztességtelen magatartás esetén kiszabható büntetés felső határát a kereskedő forgalmának 5-15 százalékában határoznák meg, s a korábbi félmilliárdos összeg helyett kétmilliárddal is sújthatnák a szabályokat megszegőket. Nem biztos, hogy a fogyasztók örülnek annak a korlátozásnak, amely a kereskedők számára megtiltaná az akciós áruk reklámját a sajtótermékekben. Az elképzelésekről ugyan sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, sem a Magyar Kereskedelmi Kamaránál nem hallottak, de információink szerint hamarosan az Országgyűlés gazdasági bizottsága elé kerülhet a vonatkozó törvénymódosító csomag.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a tervezett változtatások jó részét helyesnek tartja, azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy sok helyen még módosítani kellene a részleteken. A fizetési határidő rövidítése például helyes irány, de annak indítását a számla beérkezéséhez kellene kötni. A szakember emellett nagyon fontosnak tartja, hogy a hazai kis cégeket védje a törvénymódosítás. Ezért a megszülető törvényben szükségesnek tart egy általános részt, amely minden kereskedőre vonatkozik, s egy speciális szakaszt, amely csak a hazai kisvállalkozások versenyhátrányának csökkentését célozná meg. A napvilágot látott elképzelések szerint például a gazdák, illetve a kistermelők nem tartoznának a jogszabály hatálya alá, ezért nekik továbbra is hatalmas versenyhátrányt kellene ledolgozniuk. A főtitkár szerint ezen a passzuson mindenképpen változtatni kellene, hogy a tervezett törvénymódosítás elérje a célját.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének az Új Széchenyi-tervhez benyújtott javaslataiból hasonló igény olvasható ki. A szervezet által javasolt Magyar Termékprogram olyan lánc kiépítését jelentené a termelőtől a fogyasztóig, amelyben a támogatási rendszer átalakításával ösztönöznék a termelők és feldolgozók együttműködését. A multinacionális vállalkozások erőfölényének jogszabályi korlátozása pedig az elképzelés szerint az állam feladata volna.
origo.hu
Így született meg a rendszerváltoztatás legendás beszéde 1989-ben
